Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 17-18. (1983-1984) (Szombathely, 1989)

Néprajz - M. Kozár Mária–Hirnök Katalin: Adatok a szentgotthárdi múzeum történetéhez

durrogtattak. A Szlovénvidéken gyűjtött tárgyak díszítés nélküliek vagy nagyon szerényen díszítettek. Nagyon kevés a faragott vagy festett tárgy. A Gáspár gyűjteményben három ilyen tárgy található : faragott egyes iga (lsz. 83.2.17), faragott gereben 1869-es évszámmal (lsz. 83.2.14) és egy fonott ülőlapú szék 1857-es évszámmal (lsz. 83.2.25). Megtaláljuk még a gyűjteményben az egykori füstöskonyha tüzelőpadkájának edénykészletét, tárgyait, melyek többsége látható a kiállításban rekonstruált nyílttűzhelyen: vasfazék, vaslábas, vasháromláb stb. A második, szám szerint legnagyobb gyűjteményt a szentgotthárdi Nyugdíjas Klub ajándékozta a múzeumnak (134 db tárgy). A gyűjtemény 114 néprajzi és 20 helytörténeti tárgyból áll, melyeket Szentgotthárd lakosai ajándékoztak a nyugdíjas klubnak. A gyűjtemény keletkezéséről Pungor Klára, a szentgotthárdi tanács művelődési felügyelője 1976-ban így ír: „1. A helyi Nyugdíjas Klub közreműködésével folyamatosan gyűjtjük a Szentgotthárdon található muzeális anyagokat. A nyugdíjasok régi listájából indultunk ki. A feljegyzés alapján újra lejárták a nyugdíjasok a házakat és a felajánlott tárgyakban bekövetkezett időleges változást bejegyezték. A muzeális tárgyak összegyűjtésére kialakított, Népköztársaság útja 16. szám alatti üres helyiséget a tanács bepolcoltatta. Egy meghatározott napon a nyugdíjasok kézikocsival minden felírt helyről a tároló helyre szállították a régiségeket. ... 4. A gyűjtemény patronálói nyugdíjasok, akik nagy lelkesedéssel gyűjtötték a tárgyakat... Kogoly Ottó elvtárs hozzáállása, gondossága miatt nagyon alkalmas lenne a gyűjtemény felelős vezetőjének... Vannak olyan nagyméretű, tényleg muzeális értékű tárgyak (régi, fából készült kovács fújtató, faragott kapu, fa szövőszék), melyek tárolását a tárolóhelyen nem tudjuk megoldani. Ezek most is a lelőhelyen vannak és félő, hogy tönkremennek."

5 A Nyugdíjas Klub által gyűjtött tárgyak az alábbi megoszlást mutatják: táplálkozás (24 db), lakáskultúra (23 db), háziipar (23 db), kerámia (16 db), kisipar (11 db), hagyomány tárgyai (5 db), földművelés (2 db) és állattartás (2 db). A néprajzi anyag legértékesebb darabja az 1867-ből származó Móring levél. A törzsanyag harmadik gyűjteményét Fénusz Sándor ajánlotta fel a múzeum részére. A Fénusz család egyike a legrégibb családoknak Szentgotthárdon. A család férfi tagjai kádár mesterséget űztek már a múlt században is. A felajánlott gyűjtemény egy kádárműhely szerszámainak és készítményeinek 124 darabjából áll. Egykori tulajdonosuk, Fénusz Ferenc, a 19. század végén és a 20. század elején készített hordókat, kádakat és egyéb faedényeket (köpülőket, sajtárokat, zsíros vindőket, kút vödröket, ecetes- és mézesedényeket, korpatartókat, töltikéket, káposztadöngölőket, vízszállító hordókat stb.) Szentgotthárdon. Az egyszerű bárdokon, szekercéken, fűrészeken, fúrókon kívül faragott, évszámos gyalukat, csínvágókat is használt. Ezek a gyűjtemény legértékesebb darabjai (a legrégebbiek: 1769-83.1.20., 1784-83.1.13., 1790-83.1.17, 1791 - 83.1.16. és 22.). Ezekből 1983-ban 5 db (83.1.1-5.) képviselte a szentgotthárdi múzeumot az Új szerzemények című kiállításon a budapesti Munkásmozgalmi Múzeumban. A negyedik része a törzsgyűjteménynek, számát tekintve egyelőre a legszerényebb. 1982. novemberében a Vas megyei múzeumi szervezet munkatársai és a szentgotthárdi tanács képviselője az apátistvánfalvi egykori „múzeum" romjai alól 34 db tárgyat „mentettek ki". Az 1982. november 22-én felvett jegyzőkönyv szerint: „A korábbi helyszíni szemlék alapján megállapítottuk, hogy az apátistvánfalvi volt „Múzeum" épülete erősen megrongálódott, gyűjteményi anyaga rendkívül veszélyeztetett. Tudomásunk szerint az anyag javát Krajczár Károly, a gyűjtemény létrehozója és gondozója, lakására szállította. 173