Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 17-18. (1983-1984) (Szombathely, 1989)

Néprajz - Dömötör Ákos: XIX. század eleji ponyvairat Vas megyéből

Műfaji szempontból rendkívüli átváltozások okozója a Mária-Jézus párbeszéd: a Fiú válasza imává teszi a prózában előadott legendát. Az előadás folklór jellegéhez nemcsak az egyenes és a függő beszéd keveredése, hanem az előadás gátlástalan „műfajnélkülisége" is jellemző. Mesterien siklik át a kisunyomi parasztasszony, a vallásos ponyvairat szerzője legendából az imába, hogy majd egy újabb legendatípust kapcsoljon hozzá elbeszéléséhez. Ebben az érzelmi, műfaji és mondattani kavargásban megváltoznak a kategóriák és az elfogadott funkciók. A legenda egyszerű formája

13 az embereszmény tárgyiasulását a transzcendentális erők befolyásolásával párosította. Az eszményítő legendába épült, mágikus gyökerű ima a bibliai szenvedéstörténet humanizációja révén az ember természetes érzelemvilágára épült : az anya fia iránt érzett szeretetére, a halálfélelemre, a természeti csapástól, különösen a villámtól való rettegésre. Az érzelemkeltő narratív motívumok gazdag egymásra halmozása a vasi ponyvanyomtatvány szerzőjének hisztérikus jellegű vallásosságát tükrözte. A túlfűtött érzelmi mozzanat nem volt idegen a középkori vallásosság bizonyos formáiban élő vasi néptömegek katolikus rétegeiben, és egyúttal a ponyvalegendabeli Krisztus imára utaló kijelentése a hivatástudat profanizálódását jelentette a városok piaci vonzáskörzetében élő, kisárutermelő paraszti lakosság számára.

14 A vasi ponyvairat szövege a Mária-álom legendája és Krisztus válasza után egy imádsággal folytatódik, amely a vallásos elbeszélés III. fő része. Ez a szöveg tulajdonképpen archaikus imatöredékek és közismert ráolvasás-formula ötvözete. A vasi ponyvairatban szereplő „erősségem fektémkor, vezérem költemkor" az archaikus imákban gyakran előfordul. Csak egy galgahévízi imádságra utalok, amely Borsai Ilona 1965. évi gyűjtéséből származik: „Aki ezt az imádságot este lefektibe, reggel fölkeltibe elmondja..."

15 A vasi ponyvairat III. részében találkozunk a közismert „Jordán vize" formulával is: „És Sz. János, ki az Úr Jeszus Kristust keresztelted az Jordán víziben, légy oltalmam..." - írta vagy mondta a kisunyomi parasztasszony a 18. század végén. Baranyai párhuzama betegség elleni ráolvasás: „Én tégedet körösztüllek azzá az igékké, melléke Krisztus Urunkat körösztüte KörösztülőSzent János a Jordán foló vizébe ..." A „Jordán folyó" formula újra előjön ugyanebben a ráolvasás-párhuzamban: „Oszlasson el azokká az igékké, amëllekkë körösztűt Körösztülő Szent János a Jordán vizébe ..."

16 A vasi ponyvairat IV. része tartalmazza Szent Mihály fiktív levelének legendáját. Az európai legendák különböző motívumaival magyarázhatók a kisunyomi parasztaszszony szövegében a típusok kontaminációi, összeolvadásai. A középkori legendák sorában ismeretes az a történet, hogy a Szűz egy erkölcstelen hivatalnoknak megjelenik, amikor a megátalkodott ember az ő tiszteletére tartott egyik vigilia közben nem vesz részt az éneklésben. Mária elküldi neki fia levelét.

17 Az európai legendapárhuzam magyarázza a „dörgedelmes levél" középkori eredetét és Máriához kötődését. A vasi ponyvaszövegben azonban a levélmotívum Szent Mihályhoz kapcsolódik.

18 Ezt a módosulást többféle okkal lehet magyarázni. Egyrészt Szent Mihály normandiai kultuszhelyének kisugárzásával, amelyet az osztrák közvetítés felerősített KözépEurópában. Másrészt megemlíthető, hogy a középkori legendák Mihály arkangyalt a bűnök értékelőjeként tüntették fel, akinek kegyeit az utolsó kenet felvételével lehet elnyerni. Egy középkori legendában az ördögtől megszállott ember úgy magyarázza sírása okát, hogy meglátta, amint az ördög az ítélet napján egy zsáknyi bocsánatos bűnt dobott a mérlegre, de a Szent Mihálynak bemutatott áldozat hatására a súly többet nyomott a latban.

19 Szent Mihály ördögűző hatását szintén középkori legenda magyarázza, hiszen eszerint az arkangyal ölte meg az Antikrisztust.

20 A harcos szent jellegéből következik, hogy alakjához nemcsak a szimpátián alapuló, átviteli mágia elemei, hanem a rontó varázslás eljárásai is hozzákapcsolódhattak. 162