Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 17-18. (1983-1984) (Szombathely, 1989)

Néprajz - Dömötör Ákos: XIX. század eleji ponyvairat Vas megyéből

mágikus erejéről vagy „haszná"-ról szóló elbeszélés. - III. Imádság Jézus Krisztushoz. - IV. Legenda Szent Mihály arkangyal képénél levő imádságról. - V. Krisztus szózata. - VI. A böjtök rendjét ismertető szöveg. A ponyvairat I. része a következő motívumokat tartalmazza: 1. A zsidók elfogják Jézust Jeruzsálemben. - 2. Jézus elhurcoltatása Pilátushoz. - 3. A meztelen Jézus oszlophoz kötöztetese és megostoroztatasa. - 4. Töviskorona. - 5. Jézus kezébe nádpálcát adnak. - 6. Királynak csúfolás. - 7. Jézus testéből vért szopnak. - 8. Jézust halálra ítélik. - 9. Jézus vállára keresztfát adnak. - 10. Kísérés egy nagy hegyre. - 11. Megfeszítés. 12. Kezeit kétfelé húzzák. - 13. Felszegezés. - 14. Itatás epével, ecettel, méreggel. - 15. Jézus oldalát verik. - 16. Oldalából vér és víz csorog. - 17. Szűz Máriára rácsepeg Jézus vére. - 18. Jézus koporsóba tétele. - 19. Szűz Mária elszomorodik, amikor Jézus testét kiveszik karjai közül. A vasi vallásos ponyvairat II. fő része jóval egyszerűbb, úgyhogy nem is bontom fel motívumaira. Elemzett szövegünk nyugat-magyarországi redakció : ezzel majdnem teljesen megegyező imádságot Erdélyi Zsuzsanna közölt a Zala megyei Balatonmagyaródról, amelyet adatközlője 1972-ben írt le.

10 A balatonmagyaródi változat a Mária-álom legendájának következő motívumait tartalmazza : I. 1 + 2 + Heródes + ráköpés + 4 + 3 + arculütés + fejét bántalmazzák + 16 + 14 + 11 + 19 + 6 + 4 + II. Mária álmának vasi legendája és a zalai imádság feltűnő egyezése azt sejteti, hogy az eddig ismeretlen vasi nyomdából kikerült ponyvairat példányai a megyében, sőt a megyehatárokon túl is elterjedtek, és kialakították az archaikus imádság egyik nyugatmagyarországi formáját. Az ismeretlen szerző Mária-álom-legendája megőrizte védekező-bajelhárító funkcióját, Simeon bibliai jóslására visszanyúló gyökereit és az álom-motívum apokrif hagyományokkal való kapcsolatait. Talán a vérszopás-motívum, a ponyvairat I. részének 7. eleme izgathatta a korabeli cenzorokat, amely a boszorkányhittel kapcsolatba hozható. Közismert volt a középkori boszorkányperekben, hogy a vádként emlegetett vérszívást rótták fel bűnül. A vasi népi vallásos legenda a boszorkányhit köréből származó motívummal Jézus kínzóit ítélte el.

11 A Mária-álom-legendának nemcsak imapárhuzama van. A Mária-énekek a szenvedéstörténet részleteinek elmondása gyakran előfordul. Volly István a Mária-balladák csoportjában tárgyalta a Menj a Kálvária hegyére с szöveget, amely az álommotívum helyett „szomorú hír" gyanánt Máriával mondatja el részletesen a szenvedéstörténetet.

12 Nyilvánvalóan a kálváriajárás szokása biztosította a strófarendet : a természeti környezetben elhelyezett stációk emlékeztették a kálváriajárókat a Mária-ének soron következő szövegére. A vasi ponyvalegenda I. részének elemei és a Volly által közölt Mária-ballada strófáinak egyezése mutatja, hogy a ponyvairat látomáselbeszélésére hatott a vidék búcsújáró hagyománya és kálváriajárása: a Mária-ballada 3. strófája = a ponyvalegenda 1. motívuma. - 4. strófa = 2. mot. - 6. strófa = 3. mot. - 7. strófa = 4. és 5. mot. - 8. strófa = 11. mot. - 9. strófa = 13. mot. Érdekes viszont, hogy a kezdeti (1-2.) strófáknak nincs megfelelője a legendában. A vasi ponyvairat Mária-álma sokkal részletesebben, szinte lélektani hatásokat érzékeltetően ábrázolta a szenvedéstörténet mozzanatait. A vízióként elmondott Mária-álom legendájáról a ponyvairat II. fő részében derül ki imajellege, amikor Jézus közli anyjával, hogy „valaki arrul az álomrul gondolkozik, vagy magával hordozza, vagy házámál tartya,megszabadul minden gonosztul". Tulajdonképpen az ima mágikus erejét, profilaktikus funkcióját maga Krisztus jelenti ki, tehát a legenda gondolatmenete szerint a mágikus cselekvés ösztönzője és eredője: Isten. 161