Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 17-18. (1983-1984) (Szombathely, 1989)
Régészet - Makkay János: Rézkori aranykorongok a későbbi Pannonia provincia területéről
5. Csepin, 2. korong. A nagy pár másik példánya. Súlya 18 „arany", tehát 63 gramm volt. Egyébként ugyanaz áll erre is, ami az előző, 4. számú korongra. Römer 1865, 74; Sacken 1865, 128. 6-7. Csepin, a 3. és a 4. korong. E két korongot együtt kell ismertetnünk, bár felfedezésük után útjuk különböző helyekre vezetett, nem tudjuk azonban, hogy a középső pár két korongja közül melyik jutott az MNM-be, és melyik került hosszú vándorút végén Stuttgartba. Ez a középső nagyságú és súlyú csepini páros. Mindkét darabnak ismert a súlya: 14 Vi „arany", azaz egyenként 50,75 gramm. Ismerjük egyikük átmérőjét, illetve átmérőit is, amelyeket Glembay mérnök 47< Hoo és 467 /юо bécsi hüvelyknek adott meg. Fentebb a szövegben már ismertettük azokat a számításokat, amelyek szerint a Glembay által látott és lerajzolt korong két átmérője 12,29 és 12,53 cm volt. A három kúp átmérője az alsó részénél 142 /ioo bécsi hüvelyknyi volt, tehát körülbelül 3,7 cm. A lemez vastagsága pedig 5 /ooo bécsi hüvelyk, tehát megközelítőleg 1,05 mm. Rómer leírása szerint „A lemez színaranyból áll, tökéletesen kerek, ... a kúpok ... csúcsai egyenoldalú háromszögben állanak... Egyedüli díszítménye a szélen köröskörülfutó, háromszor tört vonalból font, karimát mutat. Egyik kúpból jobbra és balra, de nem egészen egyenlő távolban két kerek lyuk vagyon, melyek majd 3'" távolságban állnak egymástól. ... Glembay úr pontos rajzán nem gyöngyök, hanem:^<& vonalak tűnnek fel." Két olyan korong is van, amely meglehetős pontossággal megfelel ezeknek a méreteknek és a leírásnak. Az egyik az MNM korongja. Leltári száma: 80. 1877. 1. Az aranyleltár száma Ö. 681 (II. tábla). Egger Samutól vásárolták. Átmérője 12,45 cm, súlya 47,84 gramm. Peremén három sorban futnak az apró poncolt minták, amelyek valóban nem kerekded gyöngyök, hanem egymáshoz zeg-zugban csatlakozó rövid pálcikák, pontosan úgy, ahogyan azt Glembay - Rómer által megörökített - rajzrészletén láthatjuk. Mint tudjuk, a középső pár egyik darabja Adamovics János egyik menyéhez, Adamovics Lászlónéhoz került, és ezt rajzolta le Glembay. A pár másik darabja valószínűleg ugyancsak az Adamovics família tulajdonában maradt egy időre. Ennek főbb méretei nyilván megegyeztek a rajzban is megörökített darabéval, bár elsősorban a súly tekintetében, lehettek kisebb, akkori eszközökkel pontosan nem mérhető különbségek. Ez a másik darab került a Württembergisches Lande smuseum-Ъа Stuttgart-Ъа 1974ben (III. tábla). Dr. H. Schickler szíves közlése szerint leltári száma: V 74,1, és jelenleg mint Nyugat-Magyarországról származó lelet van nyilvántartva. Súlya: 51,7 gramm, átmérője pedig 12,5 cm. Az adatok tehát még az MNM korongjánál is pontosabban megegyeznek Glembay adataival, nemkülönben a darab egyéb, stílusbeli jellemzői is. A tárgynak hosszú és bonyolult története van, pedig nem is ismerjük minden időszakát. Az 1930-as években egy magángyüjtő vagy műkereskedő birtokában volt, aki többek között az MNM-nek is felajánlotta vételre. Akkor az MNM nem foglalkozott a megvásárlásával, azonban megőrizte a fényképfelvételét, amelyet Patay Pál 1958-ban közölt is. Ezt követően ismét nyoma veszett, majd 1974-ben a zürichi Koller Galériában bukkant fel. Ez a cég ismét árverésre bocsátotta, és elküldte ajánlatát a budapesti Szépművészeti Múzeumnak is. A múzeum az ajánlatot a Magyar Nemzeti Múzeumnak továbbította. Vásárlásra azonban ismét nem került sor. Végül 1974-ben a stuttgarti Landesmuseum vásárolta meg, előttünk ismeretlen összegért. A darab súlya, méretei, a három korong élesen poncolt mivolta, a peremet kísérő poncolt díszecskék pálcika-szerű volta, a szalagok hiánya annyira egyezik az MNM csepini példányával, hogy nem lehet kétséges : a középső csepini pár másik darabjáról van szó. Viszonylag késői felbukkanása jól illik abba az elgondolásba, hogy eredetileg ez is az Adamovics család kezébe került, akik nem siettek annyira megválni korongjaiktól, mint a tényei parasztlegény. Tulajdonképpen 105
