Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 15. (1981) (Szombathely, 1988)

Gyógyszerésztörténet - Szőcsényi Julianna: A gyógyszertárvizsgálatok fejlődése

rangú szakembereknek (nagyobb gyakorlattal és alapos kémiai tudással rendelkező gyógyszerészeknek) lehet feladata".

34 Ezt a haladó és elsősorban a köz érdekét szolgáló intézkedést azonban a Tanácsköztársaság bukása után eltörölték, és csak több mint három évtized után vezették újra. be.

35 A század elején megjelent III. Gyógyszerkönyv (1910) már több olyan hosszadalmas és alapos laboratóriumi tudást kívánó tartalmi meghatározást tett hivatalossá, amelyet a vizsgáló főorvos a helyszínen már nem végezhetett el. A világháború és a húszas évek nehézségei után az 1934-ben megjelenő IV. Gyógyszerkönyv újra és kifejezetten előírta a galenusi gyógyszerek házi előállítását. Az elszaporodott gyógyszervegyészeti gyárak, és a nagykereskedők viszont igen olcsón hozták forgalomba a különböző neo-galenikumokat. Ezek a körülmények új és még fokozottabb gyógyszerellenőrzést tettek szükségessé. Ennek az új ellenőrzési módszernek bevezetése az 1927-ben megnyílt Országos Közegészségügyi Intézet Kémiai Osztályának vezetője, Schulek Elemér egyetemi magántanár, Winkler Lajos professzor egykori tanársegéde nevéhez fűződik. Lényeges változást hozott azután a hatósági tisztiorvosi szolgálat 1936. IX. te. alapján végrehajtott államosítása.

36 1936-tól a tisztifőorvosok - részben szaktekintélyük megvédése érdekében - az Országos Közegészségügyi Intézettől gyógyszer szakértő kiküldését kérhették a gyógyszertárak vizsgálatához. A tisztiorvosoknak már korábban is volt lehetőségük, hogy gyógyszermintákat küldjenek be vizsgálatra a Belügyminisztériumba. Az Országos Közegészségügyi Intézet célkitűzéseinek megismerésével egyre többen vették igénybe az Intézet közreműködését, ami a beküldött minták számának emelkedésében is megmutatkozott. A kémiai osztály - Schulek professzor vezetésével - ezekben az években már rendszeresen végezte a gyógyszerkülönlegességek és az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) által vett gyógyszerminták vizsgálatát. Schulek professzor elgondolása az volt, hogy az osztály gyógyszerésztagjai (valamennyien gyógyszerészdoktorok), mint kinevezett állami gyógyszerügyi felügyelők járnák be évente - a tisztifőorvosokkal együtt - az ország gyógyszertárait és végeznék a vizsgálat gyógyszerészi felkészültséget és a laboratóriumi vizsgálatokban teljes jártasságot kívánó munkáját. Schulek dr. Zboray Bertalant, az OKI adjunktusát bízta meg az új rendszer bevezetésével, minthogy ehhez megfelelő tudományos felkészültség mellett jó fellépésre és fejlett diplomáciai érzékre is szükség volt. Nagy szerepe volt a gyógyszertárvizsgálati rendtartás kialakításában is.

7 Elsőként kidolgozott egy kis hordozható laboratóriumi felszerelést a gyógyszerek helyszíni analitikai vizsgálatára, mellyel 1936 nyarán megkezdték a kiszállásokat. A vizsgálat - a korábbi rendelkezések figyelembevételével - mindenre kiterjedt: kezdve a gyógyszertári helyiségek elhelyezésétől, a gyógyszervizsgálatokon keresztül egészen a vezetendő könyvekig. A gyógyszertárak berendezése és felszerelése tárgyában kiadott 260520-1934. B. M. számú rendelet akkoriban pontosan előírt változásokat fektetett le az új IV. Gyógyszerkönyvvel kapcsolatban, de a végrehajtásra 1939. december 31-ig haladékot adott. Ezek figyelembevételével a vizsgálatok során a méltányosság álláspontjára helyezkedve és minden esetet külön is elbírálva arra törekedtek, hogy a gyógyszerész maga jelölje meg a hiányok pótlásának sorrendjét, és azt a határidőt, ameddig a pótlásokat a terminuson belül - anyagi helyzetének megfelelőleg - módjában lesz lebonyolítani. Az 1940. évi VI. te. kodifikálta és az egész országra kiterjesztette az új gyógyszerellenőrzési rendszert. A gyógyszertárak vizsgálatára nézve újra intézkedett: a főorvosok 496