Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 15. (1981) (Szombathely, 1988)

Gyógyszerésztörténet - Szőcsényi Julianna: A gyógyszertárvizsgálatok fejlődése

egészségügyi-közigazgatási szempontból, míg a gyógyszerészek szakmai ellenőrzését az OKI gyógyszerész szakértői (később felügyelői) - esetleg együttes kiszállás alkalmával végezzék. Ekkor Zboray dr.-t gyógyszerügyi főfelügyelővé nevezték ki. Ennek az időszaknak fontos dokumentumai az általa készített írásbeli beszámolók. A jól megindult és vezetett vizsgálati rendszer elé hazánknak a II. világháborúba sodródásával nagy nehézségek tornyosultak. Az már korán bebizonyosodott, hogy az OKI Kémiai Osztályának gyógyszerészlétszámával az ország valamennyi gyógyszertárának évenkénti vizsgálatát nem tudják végrehajtani. A felszabadulás után a megújult Országos Közegészségügyi Intézet a vidéki gyógyszertárvizsgálatokat - a közlekedési nehézségek ellenére - újból megindította, s csökkent gyógyszerészlétszámmal mindaddig folytatta, míg a gyógyszertárak államosításával az ellenőrzés kérdése is a megyénkint megalakult Gyógyszertár Vállalatok feladata lett. Az 1948. XXX. te. elrendelte a gyógyszertárak rendszeres egészségügyi-igazgatási és szakmai ellenőrzését. 1950-ben megszűnt a tisztifőorvosok ellenőrzési feladatköre. 1951 óta a Gyógyszertári Központok erre külön képzett gyógyszerész-szakfelügyelői végzik a gyógyszertárvizsgálatokat.

35 HISTORISCHE ENTWICKLUNG DER APOTHEKENVISITATIONEN Zusammenfassung J. SZŐCSÉNYI Der Autor legt in dieser Arbeit - aufgrund archivarischer und literarischer Daten - die Entstehung bzw. die Entwicklung der Apothekenvisitationen dar. Die offiziellen Kontrollen gehen in Ungarn bis ins 11. Jh. zurück. In diesen Kontrollen spielten die Physiker der Städte und des Komitats eine führende Rolle. Der 10. Paragraph des „Ordo politiae" - ausgegeben im Jahre 1552 - schreibt den Ärzten eine jährliche Visitation der Apotheken vor. Der 1644 von Ferdinand IL ausgegebene „Lex sanitaria Ferdinanda" macht sogar schon die Anwesenheit des Pharmazeuten bei der Kontrolle erforderlich. Karl III. legitimierte durch sein Mandat die Position der Physiker. Joseph IL ordnete die Administration des Gesundheitswesens den königlichen Komissaren unter. Den Verordnungen des Statthalterrates zufolge hatten die Komitate und die königlichen Städte über die Gesundheitssituation, darin auch über die Apothekenvisitationen - die eingehenden Visitationsprotokolle beigelegt -jährlich einen Bericht zu erstatten. Für die Gesichtspunkte der Kontrollen fehlte es aber noch an einem einheitlichen System. Die Kontrollen waren von gesundheitswesentlichem, bzw. administrativem Charakter. Die nacheinander erschienenen Visitationsprototypen stellen aber die Tendenz einer Vereinheitlichung dar. Die Reformbestrebungen des Jahres 1848 hinsichtlich der Kontrollen der Apotheken wurden zum Teil nach dem Ausgleich (1867), zum Teil aber erst im 20. Jh. verwirklicht. Die aufeinander folgenden Pharmakopoen (1871, 1888) erforderten die chemischen Untersuchungen in zunehmender Zahl. Zur gleichen Zeit entfernten sich aber die chemischen Lehrgegenstände der Ärzte mehr und mehr von den Prüfungen der Apotheken. So konnten die Physiker diese Visitationen nicht mehr sachgemäss versehen. Das Gesetz №-XIV. von 1876 führte dann ein Protokoll unter dem Titel „Anweisungen für den Arzt zur Prüfung der Apotheken" ein, das 20 Fragen beinhaltet. Eine Verordnung des Innenministeriums, die die Kontrolle in 22 Punkten festlegt und am Ende des Protokolls auch die Unterschrift des Apothekers erfordert, befand sich eben 4 Jahrzehnte lang in Kraft. 1919 realisierte sich doch - wenn 497