Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 15. (1981) (Szombathely, 1988)
Gyógyszerésztörténet - Szigetváry Ferenc: Különböző tulajdonviszonyú patikák kialakulása Vas megyében a XVI–XVII. században III.
polgári patika alapításához a szükséges feltételek. A város magisztrátusa éberen őrködik polgárainak érdekei felett (pl. : Kőszegen nem tanácsolják Rösnernek a letelepedést, mert van már két patika, a harmadik ezeket csak rontaná). De ugyanakkor a patikusok esetleges kapzsiságából eredő hátrányoktól meg kívánják óvni a város polgárságát, ezért szorgalmazzák a patikavizitációkat. Az uralkodó központosító törekvéseinek szolgálatában, a felvilágosodás egészségügyi vonatkozásában igyekeznek emelni és egységesíteni az egészségügyi ellátás színvonalát. Ennek a következménye a Generale normativum, a kötelezővé tett egyetemi képzés, illetve vizsga letétele az egyetemen; kötelező érvényű gyógyszerkönyv és taxa bevezetése. A hatósági patikavizsgálatok is fejlődnek, 1784-től már a Huszty és Lumnitzer által javasolt szempontok szerint történnek a szakszerű és szigorú vizitációk. A gazdasági, egészségügyi és művelődési viszonyok javulása hozza magával a század végére a patikaalapítások szaporodását. Említettek kivétel nélkül közrejátszanak abban, hogy a XVIII. század végén indul el a több száz éve lényegében alig változó gyógyszerkincs megtisztítása a középkori obszolét szerektől, amely folyamatot a napóleoni háborúk blokádja teszi teljessé a XIX. század első éveiben. A mai, tudományos alapokon művelt és mindenki számára egyformán elérhető korszerű gyógyszerészet eredményeit döntően a XVIII. században kezdődő fejlődés indította el. Munkámban fejtegetettek - úgy érzem - elegendő bizonyítékot szolgáltattak ahhoz, hogy a patikatípusok kialakulását modellként a Vas megyei adatokból eredményesen lehet vizsgálni. TÁRGYUNKKAL KORÁBBAN FOGLALKOZÓ IRODALMOM HELYESBÍTÉSE A korábbi szakirodalmi megállapítások, adatok helyesbítését a tárgyalás folyamán - szükségszerűen az értelem érdekében - részben már elvégeztem a hiteles, újabb forrásadatok alapján, az adatok újraértékelése avagy szakmai megfontolások következtében. A főúri házipatikákkal foglalkozó részben Halmai J. Bencze J.-nek információjára alapított közlése valótlan, ez és egyéb téves közlései óvatosságra intenek a Bencze egyéb adataival, megállapításaival szemben. A Bencze-féle történetírásban előfordul másutt is : ami megragadja fantáziáját, azt hajlamos tényként továbbadni. Iványi professzor hervadhatatlan érdemeket szerzett a Körmendi Batthyány Levéltár feldolgozásával és a rengeteg egészségügyi vonatkozású forrásadat közlésével. Szakmai szempontból azonban az aromás vizek neveinek, később a kor gyógyszerneveinek megfejtése, illetve elemzése során, de még inkább a korabeli indikációk kritikájánál vét - természetszerűleg és hibájaként fel nem róhatóan - szakszerűtlenségeket. A polgári patika fejezetben tárgyaltakkal szemben Landgraf J.-nak a Gyógyszerészi Szemle 1943. nov. 20-i számában közölt: „Szemelvények Kőszeg szab. királyi város gyógyszerésztörténeti emlékeiből" с cikkében több helyütt - hiányos levéltári kutatás következtében - téves adatok, illetve következtetések szerepelnek. Ugyancsak téves Szövényi megállapítása, miszerint Küttel János Ádám az erlangeni egyetemen orvosi tanulmányokat folytatott, azonban mégsem lett orvos. A kifejtett meggondolások alapján ez a kor patikusképzésének célszerű kiegészítése volt. Szövényi is többször esik a gyógyszerészet közelebbi belső ismeretének hiányában szemléleti tévedésekbe a korabeli patikai tevékenység értékelése során. A szerzetesi tulajdonú patika fejezetében bőven kitértem a Baradlay-Bársony : A magyarországi gyószerészet története с művében Abay-Nemesnek a kőszegi jezsuita 474
