Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 15. (1981) (Szombathely, 1988)

Gyógyszerésztörténet - Szigetváry Ferenc: Különböző tulajdonviszonyú patikák kialakulása Vas megyében a XVI–XVII. században III.

a) A „városi patika" eredete a középkor végi fejlődéssel esik egybe, úgy mint : a betegápolással, kórház- és patikafenntartással foglalkozó lovag- és szerzetesrendek kezdenek felbomlani, ugyanakkor a megerősödő városok kénytelenek az ispotályokat, patikákat átvenni. A patikák esetenkint magánkézbe is kerülnek, de a legtöbb városi patika ekkor ezért létesül. Az idők folyamán nem zavartalan az üzemük, általában nem váltják be jövedelmezőségükben a város elképzeléseit, ezért a XVIII. század folyamán polgári tulajdonban működnek tovább. A „városi" cím a XIX. századra már csak a jogutód megkülönböztetésére szolgál.

49 b) A polgári alapítású patikák kimondottan családi jellegűek. A család a megélhetését a patikától várja, a patikus mesterség apáról fiúra száll a patikával együtt. c) Az orvosi kézipatikából alakuló nyilvános patika elsősorban hiánypótló célzatú és csak másodsorban anyagi hasznot is jelentő vállalkozásnak minősíthető. Feltevésünk szerint olyan helyeken kerül sor rá, ahol az orvosság iránti igény és annak a megvásárlásához szükséges anyagi erő már adva van, de patika vagy nincs még vagy kevés. Ezt bizonyítja egyébként a ruszti példa. A nem szakképzett patikussal működtetett orvosi kézipatikából alakult patikák meg is szűnnek a XVIII. század végére, részint anakronisztikus voltuk, részint az egészségügy fejlődése következtében a patikákkal szembeni elvárások növekedése miatt. d) A földesúri tulajdonú házipatikák általában megszűnnek a XVIII. századra. A keszthelyi uradalmi gyógyszertár „földesúri tulajdonú házipatikából" indul. A XIX. század második felére részint a gazdasági élet fejlett volta miatt, mint az uradalomnak időszerűtlent, részint a város patika nélkülisége miatt adja el Festetics a patikát polgári kézbe. e) A polgárivá váló patikáknak elég gyakori előzményei a katonai patikák voltak. Ezek egy része tábori és szekérpatika volt, amelyek még a török kiűzése körüli időkben a harcoló seregekkel jöttek az országba. A háborúság befejezése után, főleg télidőre, városokba települtek. A katonai patikák másik formája a XVIII. században szervezett helyőrségi patika a nagyobb helyőrségek székhelyén. Mindkét fajta katonai patika vezetői ekkor még szerződött polgári alkalmazottak, főleg Natorp konzorciumánál. A katonai patikák - a tiltó rendelkezések ellenére - ellátták a hozzájuk forduló polgári lakosságot is, amiből a polgári patikákkal sok helyütt viszályok támadtak. A Natorp-féle katonai gyógyszerellátó szervezet 1783-ban felmondta szerződését a kincstárnak. 1794-ben rendelik el a helyőrségi patikák újjászervezését - most már katonai szervezet keretein belül -, mert 1783-tól a feloszlott Natorp szervezet patikáit polgári patikusoknak adták el. A teljesen katonaivá váló szervezet így kap 1795-ben gyógyszerkönyvet: Österr. Militärpharmacopoea I., amelyet a következő században egész sorozat követ.

50 f) A szerzetesrendek által a „II. hullámban", a XVII-XVIII. században alapított patikák közül csak az Irgalmas rendiek patikái állták ki az idők viharát. Oka ennek a rend célkitűzésében keresendő : a rászorulókat ingyen gyógyekezelni. Ezért tűrte meg a kormányzat patikáikat - még a II. József által hozott reformok ellenére is -, mert a nincsteleneknek a gondot okozó, megoldatlan egészségügyi ellátásába segítettek be. A másik patikaalapító rend, a jezsuita, elvesztette patikáit a rend Mária Terézia által történt feloszlatásakor, 1773-ban. Addig azonban konkurenciára kényszerítették a polgári gyógyszerészetet, amelynek fejlődésében ez a tény nem hanyagolható el. A jezsuita patikák a rend feloszlatását követően - előbb vagy utóbb - polgári kézbe kerülve szintén polgári patikaként érték meg a XVIII-XIX. század fordulóját. A vizsgált korszakban kifejezetten a XVIII. századnak van döntő jelentősége a patikák fejlődése szempontjából. Sok tényező együttes hatásának gyümölcse ez: A század első felében erősödik városainkban a polgáriasodás, megteremtődnek a 473