Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 15. (1981) (Szombathely, 1988)

Gyógyszerésztörténet - Szigetváry Ferenc: Különböző tulajdonviszonyú patikák kialakulása Vas megyében a XVI–XVII. században III.

SA VARIA 15. KÖTET A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 1981 KÜLÖNBÖZŐ TULAJDONVISZONYÚ PATIKÁK KIALAKULÁSA VAS MEGYÉBEN A XVI-XVIII. SZÁZADBAN III. RÉSZ SZERZETESRENDI TULAJDONBAN MŰKÖDŐ PATIKA SZIGETVÁRY FERENC A JEZSUITÁK MEGJELENÉSE ÉS TEVÉKENYSÉGE KŐSZEGEN A magyarországi szerzetesrendek XVII-XVIII. századi patikaalapító és fenntartó tevékenységével gyógyszerészi szakirodalmunk - főként a századforduló táján - már foglalkozott. (Schwarz, Csippék, Ernyey, Magyary - Kossá.) Századunk első felében a kőszegi jezsuita patikáról megjelent szakmai dolgozatok mellett,

1 jelentkeznek a művészettörténészek is. A fennmaradt patikaberendezések felkeltik az iparmuveszettel foglalkozó muzeológusok figyelmét, akik több cikkben értékelik a korabeli bútorzatot, edényzetet és sokszor - a szorosan vett szakterületükön kívül eső -, gyógyszerészi tevékenységet is.

2 A kőszegi szerzetesrendi patikával és a jezsuiták helyi szereplésével, jelentőségével szaktörténetíróink Orient és Abay-Nemes kivételével nem foglalkoztak, csak az említett iparművészeti érdeklődésű szerzők és a legutóbbi időben Vida.

3 Érintett forrásaink értékelésére részletesen a munka végén térünk ki. Legelébb a kőszegi jezsuitákról és az általuk alapított patikáról fellelhető hiteles adatokat kell megvizsgálnunk. Az ellenreformáció idején - minden bizonnyal a katolikus papság csökkent számának egyensúlyba hozatalára - a protestáns Kőszegre 1675. fehérvasárnapján (április 21.) jezsuita atyák érkeznek a katolikus plébánia teendőinek ellátására: P. Lakitz Ádám SJ. mint plébános; P. Wilfer György SJ. és P. Zily Miklós SJ. a plébános segítői (káplánodként.

4 Jellemző a jezsuiták körültekintésére, hogy a magyar- és németnyelvű Kőszegre, ahol a környéken horvátok is laknak, egy horvát, egy német és egy magyar nevű - a korban valószínű, hogy ugyanolyan származású - papot jelölnek, a nyelvi nehézségek biztos áthidalására. 1675. június 9-én Széchényi György győri püspök és kalocsai érsek elrendeli, hogy a jezsuiták telepedjenek le Kőszegen.

5 A következő, jezsuitákkal foglalkozó bejegyzés 1676. július 14-ről ered: P. Ordódy Mihály jezsuitát gróf Kollonich Lipót kamarai elnök küldi Kőszegre, hogy megvásárolja a Szt. Jakab templom melletti házakat, amelyek helyére kívánnák a kollégiumot felépíteni. A három ház megvásárlása a telekkel együtt a kért 1400 fi ellenében megtörténik 1300 fl-ért.

6 Székházuk az 1680. évben készül el, iskolájuk már 1677 novemberében megnyitja kapuit. Hatévi tanítás után a Bécs ostromához felvonuló Thököly hadainak közeledésekor, 1683-ban a jezsuiták Steierországba menekülnek, ahonnét Bécs felmentése után térnek vissza. Az 1700. évi tűzvész következtében leég a templom, a székház és az iskola; a tanítás 1703-ig szünetel. A Rákóczi-szabadságharc idején - 1705-1709 között - a tanítás nem folyamatos; 1714-ig ismét szakaszos a háború és az újabb tűzvész következtében. 1720-ban újra tűz pusztítja el az iskolát, 1722-től a rend feloszlatásáig zavartalanul folyik a tanítás, az iskola újjáépítése 1726-ra fejeződik be.

7 453