Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 15. (1981) (Szombathely, 1988)

Gyógyszerésztörténet - Szigetváry Ferenc: Különböző tulajdonviszonyú patikák kialakulása Vas megyében a XVI–XVII. században III.

Fentieket a jezsuiták kőszegi tartózkodásának és működési területük egy részének illusztrálására soroltuk fel, ez idő alatt egészségügyi, ill. gyógyszerészi vonatkozású tevékenységükre utaló adatot nem sikerült fellelni. Vizsgáljuk meg a következőkben a patikaalapítás hátterét : a jezsuiták az ellenreformáció „élcsapatának" tekinthetők, akik - korukat megelőzve - tudományos alapossággal szervezett kereteikkel feladatuk maradéktalan ellátására törekedtek - ellenfeleik véleménye szerint - még meg nem engedett eszközökkel is. Vezetésük átlátta, hogy a szokványos lelkipásztori munka és a fiatalság iskolai nevelése önmagában nem elegendő céljaik eléréséhez - különösen a zömében protestáns lakosság körében, akikkel említetteken keresztül semmi, vagy csak csekély kapcsolatuk lehetett. Ezért fordultak buzgalommal országszerte a patikaalapítás eszközéhez, hogy a patikán keresztül a más vallásúakkal is közvetlen kapcsolatba kerülhessenek és befolyásuk alá vonhassák a szélesebb tömegeket is. Ez a törekvésük annál érdekesebb, ha tudjuk, hogy a rend regulái között a gyógyítás és betegápolás egyáltalán nem szerepel. A patikából eredő jövedelem a befolyásos pártfogókkal rendelkező és gazdag rend számára csak másodrendű lehetett. Hivatkozásuk a patikák felállítási kérelmében - miszerint elveszett birtokaik hiányzó jövedelmét akarnák a patika bevételeivel pótolni - elködösítése csak a patikaalapító, tulajdonképpeni elsődleges szándékuknak. Gondolatmenetünket bizonyítani látszik az egri, a ciszterciek kezébe átment, volt jezsuita patika 1778. évi elszámolása, melyben a tiszta jövedelem alacsonyabb, mint az alkalmazott gyógyszerész évi illetménye, 1780-ban a kiadás épp felemésztette a bevételt.

8 Természetesen a patikák a jezsuiták kezelésében jövedelmezőbbek voltak, amelynek okait a működésüket tárgyaló részben fejtjük majd ki. A PATIKÁRÓL VALLÓ FORRÁSOK Az előzmények ismertetése után vizsgálat tárgyává kell tennünk a kőszegi jezsuita patika tényleges keletkezési idejét. A kollégium rektora, Sztankay Pál a kőszegi magisztrátushoz 1743. II. hó 8-án adja be írásban folyamodványát, amelyben engedélyt kér patika felállításához.

9 (A patika felállításához szükséges jogosítvány kiadása ekkor még a szabad királyi város jogköre, csak 1748-tól kívánja Mária Terézia királyi jogként gyakorolni az engedélyezést a Helytartótanácson keresztül,

10 amelyet több szabad királyi város jogai csorbításaként vesz és engedélyez még a későbbiekben is patikát.) A patika felállítása iránti kérelmében Sztankay ígéretet tesz a jó és olcsó gyógyszerekre, a bécsi taxa alkalmazására, továbbá a szegényeknek egyszerűbb, hatásos orvosságok ingyen történő kiadására. Kérelme megokolásaként a patika létesítésének célja szerinte is az, hogy tiszta bevételéből pótolhassák az elveszett birtokaik hiányzó jövedelmét. A magisztrátustól négy nap alatt megkapják az engedélyt, a szegények ingyen gyógyszereléséért a patika adómentes.

11 A patika erigálásához azonban az engedélyen felül pénz is kellett, még abban az esetben is, hogy a bútor elkészítését a kollégiumba helyezett asztalos és fafaragó fráterek végezték. A szükséges anyagiakat a rend (2000 fl), az ausztriai-magyarországi közös rendfőnök, Vánossi Antal (400 fl) és tehetős kőszegi polgárok adományai (283 fl) biztosították.

12 A berendezés elkészítésében Huntersinger J., Kunéit V., Codelli J. és Steidner J. asztalos és faragó testvérek részvételét látjuk a História Domus adatai alapján bizonyítottnak.

13 Egyszerűnek tűnne, ha úgy vélnénk, hogy az 1743. év tavaszán kapott engedély birtokában kezdték a bútor elkészítését. Azonban az engedélyezéstől a még az évben történt megnyitásig, három-négy ember még akkor sem lett volna képes elkészíteni az officina bútort, ha nem napi 8 órát dolgozik csak rajta. Szakértői vélemény szerint is 454