Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 15. (1981) (Szombathely, 1988)

Néprajz - M. Kozár Mária: Adatok Felsőszölnök állattenyésztéséhez

asszony irányába gereblyézni, mert a gyerek nem tud majd megfordulni benne. A szénát szekéren hazaszállítják, melyre több rétegben vasvillával rakják föl. Majd farúddal és kötéllel rögzítik. Ha az istálló fölötti padlás megtelik, akkor a ház mellett nagy szénakazlat ('oslica) raknak. Oldalát 2-4 rúddal támasztják meg. Az alom A tehenek alá száraz falevéllel, a lovak és sertések alá szalmával almoznak. A lombot asszonyok és gyerekek gereblyézik az erdőben, a férfiak pedig szekérre rakják. Ennél a munkánál a szomszédok és a rokonok kölcsönösen segítenek egymásnak. A munkát „gereblyézni megyünk" (g'ra :blat 'de :mo) kifejezéssel emlegetik. A falombot elöl és hátul magas létrával lezárt szekérrel szállítják haza. Tetejére faágakat helyeznek, hogy útköz6. kép Kas és fűhordóruha Bild 6 Korb und Futtertuch 6. slika Kos in „tar'n'âca" ben a szél le ne fújja a leveleket. A gereblyével összehúzott lombot hajdivánnal (loc'ne:) hordják a szekérhez. A sertésólakat egyes gazdaasszonyok páfránylevéllel is almozzák. Régebben fenyő tűlevelét is használták almozásra a teheneknél. Lovak és sertések alá rozs-, búza és zabszalmát tesznek. Újabban fűrészport is használnak. * Az állatok etetése és gondozása Az állatok etetését a „po'la :gan'e" szóval jelölik. A nyári időszakban inkább friss takarmánnyal, lóherével és szecskával etetik az állatokat. Néhány helyen még található kézi szecskavágó (kasza faládában), de általánosan elterjedt a kézi vagy villanymotor meghajtású szecskavágó. A répát kézzel hajtott répavágóval ('re:pas) őrlik. A szénát kézben vagy vasvillával hordják az istállóba, a kapásnövényekből készült abrakot falá320