Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)

Néprajz - M. Kozár Mária: Adatok Felsőszölnök földműveléséhez

A hajdinatermesztés elterjedtségéről a falucsúf olók is tanúskodnak. (Sza konyfaluiban hajdinában úsznak az emberek, mert azt hiszik, hogy tenger. Szakonyfaluban mindent zölden aratnak le, csak a hajdinát fehéren stb. — mondják Felsőszölnökön.) A hajdinát a magyarok a szláv népektől vették át (ajda — hajdina) és elsősorban a Muravidékkel határos területeken termesztették (őrség, Göcsej és Hetes).

37 A vetést „Isten segíts "-sel kezdik. (Ъо.ик po'ma:gaj!). A néphit szerint a mákot farsang napján kell vetni, hogy ne legyen kukacos. A menyasszonyok is használják a mákot mint varázsszert. Miikor a menyasszony átlépte a templom küszöbét, mákot eresztett szét markából, hogy (könnyen szüljiön. Üj év reggelén kisfiúk járnak házról házra és vízbe mártott fenyőgallyaikkai hintik meg a háziakat, egészséget, termésibőséget kívánva. „Zd'râve 'bojté, friske 'bojté v'eton 2. kép: Kúp álakban összerakott gabonakévék 2. Susenje zita v „bàkih" АЪЪ2. Getreidegarben in Kegelform zusammengestellt 'noiuvon, m'laidon 'leite. 'Dosta k'rüja, dqsta 'vina, 'dü'.sno zve'licanje pa 'na.jvec." (Egészségesek, frisseik legyenek ebben az új, fiaital évben. Sok ikenyeret, sok bort, lelki üdvösségből pedig a legtöbbet!). Húsvét vasárnap ebéd után az emberek a búza- és rozsföldekre mennek. Négy sarkára barkát tűznek, melyet virágvasárnap szenteltek meg, és rózsafüzért imádkoznak a bő termésért. Április 25-én, szent Márk napján ebéd után a búza és rozsföldekre megy a családnak az a tagja, akinek legjobban tele van a gyomra és a négy égtáj felé fordulva a bő termésért imádkozik. A tökmagot Felsőszölnökön május elsején ültetik, mondván, hogy Fülöp és Jakab „ikrek" voltak és ezért sok tök terem.

38 Húshagyó kedden morzsolnak kukoricát ültetéshez, hogy ne egyék a varjaik. Az ültetés napja pedig április 24, Szent György napja. Az ültetésnél is segíthetnek egymásnak az asszonyok, kölcsönösségi alapon. Az ipari növények közül a lent termesztették Felsőszölnökön, melynek feldolgozása után mindenki maga készített lepedőket, törölközőket, ruhát, asztalterítőket stb. A magyarok a lenfeld%Lgozással kapcsolatiban az alábbi szavakat vették át a szlovénektől: len (lan), gereben (greben), guzsaly (kozelj), motolla, motovilo), nyüst (nist), taikács (tkalec) stb. A lent is elsősorban a szlovénekkel 266