Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)

Néprajz - M. Kozár Mária: Adatok Felsőszölnök földműveléséhez

föld nagyon göröngyös, hasábfával terhelik meg a boronát. Vetés előtt hatszor fordul meg a borona a bakháton, ha nagyon irögös a föd akkor nyolc-tízszer is. Ha semmit nem vetnek a földbe, akkor háromszor megy végig a borona a bakháton. A favázas borona elé 1 vagy 2 tehenet vagy 1 lovat fognak be. Ha elég munkaerő áll rendelkezésre, két tehénnel és két boronával is boronálnak. Akiknek traktorjuk van, vasból készült boronát vagy hengert kapcsolnak utána. A boronálás nem kizárólag férfimunka, már 14—15 éves gyerekek is boronálhatnak. A rögtöréshez nagyalakú, nehéz és hosszú nyelű kapát használnak. Ez főleg nőd és gyerekmunka, de végezhetik férfiak is. Ha valakit felfogadnak szántaná, az a boronálást is elvégzi, amiért ugyanannyit számol, mintha szántana. Kapálás Szlovéniában 300 fajta kapát ismernek. A Vas megyei szlovének által használt kapa legjobban a raidgonaiihoz hasonlít, amely 24,5 om széles, 26 cm magas és I kg súlyú.

33 Gyomláláshoz egykor gyomlálóvasat {star'gâëa) használták. Ezzel gyomlálták a kertet és a kölest. Ma a kertiben kertikapával (k'ra:mpec) gyomlálnak. Általában mindenkinek saját kapája van, amit akkor ás magával visz, ha másnak megy segíteni. Kapát csak ritkán adnak bölcsön. Ennek oka abban keresendő, hogy a kapa összeállításának összhangban kell lennie használójának testmagasságával, akinek a kapanyél a melléig kell, hogy érjen.

34 Az asszonyok segítenek egymásnak a burgonya, a répa és a kukorica kapálásánál ledolgozás, visszaszolgálás és fizetség fejében. Egész napi kapálásért (reggel 7-től este 19 óráig) 100,— Ft-ot és ételt kapnak (tízórait, ebédet, uzsonnát és vacsorát). Viszonzásnak számít az is, ha a gazda felszántja a segítő földjét, ha annak nincs igásállata vagy fát fuvaroz neki az erdőből stb. A kapálás többnyire női munka, de férfi is kapálhat. A kertben csak nők kapálhatnak. A nők kis tenyerébe könnyű, sima és vékony nyelű kapa illik. Ütközben a kapát vállukon viszik. Ha a föld száraz és nagyon füves, a kapálás nehezen megy. A burgonyát töltögető kapával töltik föl, a kukoricát pedig ekekapával sarabolják. Vetés és ültetés A háromnyomásos gazdálkodás idején főként őszi és tavaszi gabonát termeltek. A hajdina

35 és a kukorica ezen a vidéken először a 17. században jelenik meg. A vetésforgó bevezetésével pedig egyre jobban tért hódítanak a kapásnövények és a takarmánynövények. A gabonafélék közül a köles ('be:r) és a hajdina ('di:na) termesztésével kb. 20 éve felhagytak. Ennek oka, hogy ezeket a felsőszölnöki malomban már nem őrlik. A kölest különben is az (ausztriai Neumarktba (Stankovci) hordták őrölni A gazdaságok többségében ma már csak annyi gabonát termesztenek, amennyit használnak. Kenyeret csak egy-két helyen sütnek otthon, a lakosság többsége boltban szerzi be. Ha valaki több búzát, árpát vagy kukoricát termesztett, mint amennyire szüksége van, eladja. 1977-ben 1 q búza 340,— Ft volt, 1 q kukorica pedig 335,— Ft. A gabonát kézzel vetik, kötényből, fűhordóruhából vagy füleszsomborból. Ez a gazda munkája. A férfiak akkor vetnek először, amikor megházasodnak és gazdák lesznek. A gazdát ennél a munká*ál a gazdaasszony helyettesítheti. A répát nagy tálból vetik a vasi szlovén falvakban is, úgy mint a Murántúlon, hogy nagyabbra nőjön.

36 265