Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)

Néprajz - M. Kozár Mária: Adatok Felsőszölnök földműveléséhez

megtrágyázásához 100 szekér trágyára volt szükség. Ha nem volt elegendő trágya, a föld egy részét pihentették. Ez abban az időben egész Európára jellemző volt.» A vetésforgó és az istállózó állattartás bevezetésével, a 18. században, megkezdődött az állati trágya gyűjtése a szántás idejére. Az istállózó állattenyésztés új takarmánynövények bevezetését és a kaszálók rendszeres gondozását ds lehetővé teszi.

30 Ebben a szazadban használták trágyázásra a Murántúl északi részén (Goricko) és a vasi szlovén falvakban a lehullott falomlbot és tűleveleket. {A trágya „csak fa levélből 's fenyőfa tőkből {Szpiczlinye) áU,")

31 Felsőszölnökön az istállótrágyát ma tavasszal a kukorica és a burgonya, őszszel pedig a búza, a irozs és a kaszálók trágyázására használják. A pétisót, kálisót és szuperfoszfátot pedig a (kukorica, a burgundi répa és a kaszálók trágyázására. A szerves és műtrágyát vegyesen a kukoricánál használják. A lótrágya és sertéstrágya jobb minőségű, mivel táplálékuk is jobb és szalmával almoznak alájuk, a tehenek alá viszont falevéllel. Az állatok legeltetés közben is trágyáznak. Ahol a tehén vizel, ott a fű sötétebb. Ezen a helyen nő eső után a csiperkegomba. Ha a trágya hosszabb ideig az állatok alatt marad, jobb minőségű lesz, mert összetapossák. Naponta többször félredobják az állatok alól a trágyát és kihordják a trágyadomibra. Ez (férfimunka, annak a feladata, aki az állatokkal foglalkozik. Még húsz évvel ezelőtt is jellemző volt a vidékre, hogy a trágyát egész évben a disznóól előtti kifutóban hagyták, hogy jobban megérjen. Trágyázáshoz legalább két emberre van szükség, de van amikor az egész család részt vesz a munkában. Idegeneket nem hívnak 'segítségül. A trágyát vásárolják is Felsőszölnökön. Egy szekér, azaz 10 kupac trágya 100,— Ft-ba kerül. Lótrágyát a határőröktől vásárolnak. Műtrágyát 1945 után kezdtek használni. Szántás Felsőszölnökön ma is tehénnel szántanak. Csak három gazdának van traktorja, mivel ezzel csak sík terepen lehet szántaná. Vaseke ('vogrske p'lüg — magyar eke) a faluban kevés van. A sok eső miatt az Őrséghez hasonlóan itt is a bakhátas szántást alkalmazzák. A szántás mélységét az eketalyiga beállításával szabályozzák. A széles szántót (surka 'n'iva) 6—8 (barázdáira szántják, a keskeny szántó ('vo:uska 'n'iva) 4 barázdára. A földet aílulról kezdik szántani, a tavalyi bakhátat kétfelé szántják. Az eke elé két tehenet vagy két lovat fognak. Ha valakinek csak egy tehene van, vagy az egyik megbetegedett, akkor két szomszéd együtt fogja be tehenét {f'küp p'rçgata) a szántásnál és fuvarozásnál. Az ekevas tisztítására ösztökét ('otka, 'otkica) használnak. Az ekét sohasem hagyják a mezőn, mindig hazaszállítják ekelóval (vla'cüga) vagy szekéren. Általában férfiak szántanak, nők csak akkor, ha nincs férfi a háznál. A fiúk 14—15 éves koriban tanulnak szántaná az apjuktól. A szántásnáil a legnehezebb munkafázis az eke megfordítása a föld végién. A kaszálást nehezebb munkának tartják. Ekét nem adnak kölcsön, akinek nincs ekéje, az pénzért szántat. 1978-ban félnapi szántásért 450,— Ft-ot kellett fizetni és jól etetni és itatni a munkást. Szántást mindig csak fél napra vállaltak.

32 Boronálás A szántás után a szántóföldön maradt rögöket Felsőszölnökön is boronával vagy a kapa fokával törik össze. A (boronát a magvak betakarására is használják. A teljesen vasiból készült borona elé Felsőszölnökön lovakat fognak. Ha a 264