Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)

Régészet - Mezősiné, Kozák Éva: A bükki rk. templom kutatási eredményei

románkori hajóihoz, a nyugati oldalon vaskos, nagyméretű torony épült, és az északi oldalon a középkard sekrestyét bővítették. Így а templom tömege megnőtt, de а középkori külső homlokzaitokon nem történt komolyabb változás. A torony teljes egészében téglából épült (32x16x5 cm), négyszögletes alaprajza 5,2x4,25 m nagyságú.

95 A torony földszintje alul nyitott volt elölről, a boltozott előtérből a XVIII. századtól nyílt bejárat a templomtérbe. A torony egyes emeleti szintjeit a különböző égtájak felé nyíló kisméretű négyszegletes ablakok világították meg. A legfelső szinten négy irányba nézett egy-egy baroklc ablak. A torony teteje nyolcoldalú sisakkal zárult, alján keskeny csúcsban végződő orommal. A torony sarkain az első emeletig karcolt-imeszelt sarokarmirozás került elő, analógiáját találjuk a Vas megyei gutatőttősi rk. templomon. Az írásos emlékek alapján tudjuk, hogy a torony 1658-ban már készen állott. Az 1697-íből származó egyházlátogatási jegyzőkönyv alapján a toronyiban három harang volt. A XVII .század végén azonban az evangélikusoknak a (katolikusokkal közös fa haranglábban elhelyezett harangjukról értesülünk.

96 Nyugat-Magyarországon általános szokás, hogy a (templomtól távol eső településeken haranglábat állítanak fel, a temetés idejére szól innen a harang (Hidegség, Alszopor). így a toronyban is ettől függetlenül még állhatott harang.

97 A templom külső megjelenésén változást eredményezett a hajó északi homlokzatán kialakított szószék, melynek feljárata kívülről nyílt. A régészeti feltárás során, a hajó külső oldalánál megtaláltuk a szószékfeljáró alapozását (24. szelvény). Minden jel arra mutatott, hogy a sekrestyét bővítették, a nyugati falán, a mai barokk támfal helyén egy bejáratot nyitottak, mely egy lépcsőfeljáróhoz vezetett. A lépcső felett kialakított félnyeregtető lenyomata a falon jól látható. Sajnos a középkori sekrestye alapfalán kívül más falnyomot nem találtunk. A déli homlokzat nyílásai közül, a déli bejáraton történt átalakítás, a belső falazat XVII. századi, mint erre utaltunk a kapu ismertetésénél. A templom belsejében a szintet megemelteik. Ezt jelezte az északi homlokzaton feltárt ülőfülkesor előtti térben előkerült tégiapadozatHmaradvány, mely a mai járószinittől —17ctm mélyen került elő. A szentély boltozatát a következőképpen alakították át. A gótikus bordákat eltávolították, helyüket élre vakolták és színeztek vörös paternoster mintával. A faragott íbordák egy részét befalazták, a szentély alatt ekkor kialakított boltozatos téglakripta keleti- és déli falába. A kripta falazatában a román diadalívhez tartozó részlet is szerepelt, így a román diadalív átalakítása erre az időre tehető. A hajó keleti falának északi, illetve déli részén a diadalív fölött egy-egy diadalívből származó román kőrészletei hozott felszínre a falkutatás. A két kőrészlethez belső vakolt sík csatlakozik. A XVII. században az elbontott román diadalív helyére nem épült új diadalív. Az előkerült maradványok arra utaltak, hogy mindössze egy áthidaló gerendát fektettek át a diadalív fölötti két kőrészleten. A helyreállítás során, a hajó keleti falának északi részén, a diadalív felett ennek helye bemutatást nyert. (15. kép)

98 À XVII. századi falusi templomok belső alakításában, díszítésében a fa hangsúlyosabb szerepet kapott. A templom belsejében Bükön kétrészes fa karzatot alakítanak ki, a táblás famennyezet is, — amelyet az 1697. évi jegyzőkönyv említ — ebben az időben készült. A templom bemeszelt felületére a kor ízlésének megfelelően dekoratív, jól olvasható feliratok, zsoltárok szövegei kerültek. A hajó északi falának keleti vé245