Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)

Régészet - Mezősiné, Kozák Éva: A bükki rk. templom kutatási eredményei

gén virágos keretbe foglalt írástábla ikerült elő, mely egy Ezetkiel idézetet tartalmazott. A nyugati falon, a karzat magasságában a 95. zsoltár szövegét festették fel." A barokk (boltozatzáradékök vonalában előkerültek az egykori faimenynyezet alatti sávdíszítésék, melyek pontsor, festett konzol. Ezek nagyon töredékes állapotban jöttek elő, így csaik az orgona ikarzat mögött wait indokolttá bemutatásaik. A hajó délkeleti román ablakának keretelésén ás színes XVII. századi festés maradványokat tárt fel a kutatás. A torony építési idteje (1658) keltezi a bülki templomon végzett XVII. századi átalakítási, bővítési munkálatokat. Az (új vallás támogatói ebben az időiben Bükön a Mankóbüki család, mindén bizonnyal az ő támogatásukkal folynak az építkezések a templomon. A XVIII—

XIX. századi átépítések Az egyházlátogatási jegyzőkönyvek nyomán a nagyobb építkezések a templomon 1732-itől a XIX. század végéig jól követhetők. A falkutatások eredményei pedig a hiányzó adatokat jól pótolták. A XVIII. századi építkezések során tovább bővült a templom tömege. A legszembeötlőbb változást eredményezte, hogy a hajó északi, illetve déli oldalát megbontva egy-egy kápolnát építették hozzá. A barakk építkezés а hajó nyíláskereteit, párkányát megváltoztatta, a külső homlokzatakon barokk dászítőjelleg érvényesült. A belső kiképzésen még erőteljesebben lemérhető a barakk átépítés, ez a belső lefedést, berendezést egyaránt jelentette. Az 1714-ből származó egyházlátogatási jegyzőkönyviben elhanyagolt templomot említenek, de 1733-ban már restauráltiról írnak, de azt kiemelik, hogy a régi famennyezet van használatban. Az 17664>ól származó jegyzőkönyvben pedig már arról tudósi tarnak, hogy 1757-toen a (templom újjáépült. A barokk építkezések idején a templom állaga meglehetősen rossz voll, erre utal a ma is látható északkeleti sarok kidőlése.

100 Ezért a hajó négy sarkára az íves homlokoldalú erőteljes, zömök támpillérek et statikai okokból építették. Még a román kősarokpilléreket sem bontották ki, hanem erősítésül meghagyták. Építésének ideje összefüggött a Ibelső tér b okozásával (1757), a belső boltozat oldalnyomását a középkori falazat nem tudta volna félfogni. A hajóhoz a Czampo család költségén 1757-ben épültek téglából az északi, illetve a déli oldalra a lekerekített sarkú, téglalapalaprajzú oldalkápolnák. A kápolnákba szántén.statikai okokból épültek a belső pillérek, a tárgyalt külsőkkel azonos méretben. A padlástérre eső szakaszukat a támrendszemek megfelelően alakítottak ki, és nem vakolták.

101 A kápolnákba fiókos dongaboltozatú kriptákat építettek, melyek bejárata a hajótériből nyílt.

102 Szellőzésüket a kápolna falán egy-egy keletre, illetve nyugatra nyíló ablak biztosította. A kápolnák megvilágítását egy északra, illetve délre néző kerek ablak, és keletre, nyugatra néző egymással szemben egy-egy ablak szolgáltatta. A kápolnák barakk lefedésének maradványai előkerültek a padlástérben. A hajához hasonlóan, a pillérek és végfalaik közötti belső teret eredetileg csehsüveg boltozat fedte. A XIX. századi építkezés során kapta a kétfiókos dongaboltozatot. A XVIII. századi építkezések után is (1757) a szentély párkánymagassága megmaradt, de a hajón a középkori párkányzat meghagyásával felfelé emelték a hajót, és új barakk párkányzatot alakítottak ki. Az oldalkápolnák, és támpillér végződések is szépen tagolt párkánykiképzést kaptak. 246