Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)

Régészet - Mezősiné, Kozák Éva: A bükki rk. templom kutatási eredményei

induló bordák indításai is. Sőt a régészeti kutatás során több gótikus bordatöredéket találtunik, résziben a templom XVII. századi feltöltésében, részben a szentély alatti kripta falazatában másodlagosan befalazva. (28. kép) A bordák tipikus orrtagos érett gótikus stílusúak, a XVII. századi átépítésiig funkcionáltak. A szentélyzáradékiokiban másodlagosan elhelyezett románkori fal oszlopokba faragott tagozatok arra utalnak, hogy ezeket a gótikában végezték rajtuk. A szentély délnyugati, ületve északnyugati szögletében lévő boltozati bordák fölfekvésének szögéből megállapíthatóvá vált, hogy csillag, vagy halóboltozatos kiképzést kapott a szentély. A XX. századi bontás során, amint említettü!k már a boltozat záradékát elbontották, ezért az egykori háló, vagy csillagboltozatnak szerkezete m'ár tisztázhatatlan. A gótikus szentély magasságát a külső homlokzaton feltárt párkány jól érzékelteti. A szentély északi falán feltárt pasztofórium egyszerű formájú, falbamélyülő szekrénnyel épült, kőkerete felül függönyíwel zárul. Homlokzatát egy kőből faragták ki. A függönyív felett egy a nyugati oldalán és alul egy-egy további lyuk látható. Ezek a fülke ajtajának nyomai. A zárrész a fülke keleti szélén volt, ennek nyomait is megfigyelhetjük. A fülkét befalazott állapotban találtuk meg, megszüntetését a befalazásban használt J. I. (Jankovits Izidor) monogramos téglák alapján a XIX. század második felére tehetjük. A befalazásból előkerültek a szekrény külső faragványos részeinek töredékei. Három lapos párnatagiból és a Köztük bemélyülő vájatokból épül fel a keret. A pasztofórium felső zárását képezte az a három egyforma szárú kereszt, melynek csak lenyomata maradt meg. A szentélyfülke analógiáit a magyar anyagban megtaláljuk. Egy korábbi változata a tűrjed premontrei apátságd templom déli mellékhajóján látható másodlagos elhelyezésiben (1418). Az anarosi XV. századi templom szentségháza (1475), valamint a tiszaibezdédi templomé is hasonló felépítésű,

92 de díszesebb kialakítású. Az Aszófő—Kövesd-d templom (Veszprém megye) feltárása során előkerült szentségtartó keretelése egy későbbi változata a bükinek.

93 A templomhoz tartozó sekrestyén is kellett átépítést végezni, az új szentély építésekor, de erre vonatkozólag adatok nem maradtak fent. A gótikus építkezés datálásához idéznénk először is az 1766. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szövegét: „A büki templom stru^kturaja szilárd anyagból lett megépítve Sz. Kelemen pápa tiszteletére 1408. évben." A déli hajófalon, a délnyugati szeglet és a déli barokk kápolna közötti mezőben egyszerű keretezésben renoválási évszámot tárt fel a kutatás. A felirat így volt : ANNO MCCCC RENO" — a „reno" az „anno" szó alatt helyezkedett el, így az évszám mellett volt hely további számokra. A felirat a XVH. századból származik, pontosabban a torony építésével egyidőben, 1658-ban készült. Az alapjául szolgáló információ valószínűleg hagyomány. Ennek a XVII. századi feliratnak alapján készítették aztán a diadalív festett Kronosztikonrját ugyanakkor, amikor a külső feliratot levakolták.

94 A kutatás során feltárt gótikus építészeti részletek alapján, az építkezést a XV. század közepére tehetjük. Építkezések az evangélikusok idején A XVI—

XVII. századi templomok életében a háborús események mellett a reformáció hagy maradandó nyomot, és főleg a liturgiái változások eredményeznek a belső térben átalakítást. A büki templomon ezen túlmenően jelentősebb, összefüggő építkezési munka folyik. A templom alaprajza megváltozik, bővül. A 244