Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)

Régészet - Mezősiné, Kozák Éva: A bükki rk. templom kutatási eredményei

A hajó nyugati felében, a mai karzat alatt a templomhiajóval egyidőben boltozott karzat épült, lefaragott vállai a déli- és északá oldalon kerültek elő.

87 Megkíséreltük régészeti kutatással kibővíteni a falkutatás adatait. A barakk karzat déli pillérének alapozását megnéztük. (20—22. szelvény), és megállapítottuk, hogy 220 cm mély, és barokk téglákból épült. Egyik pillér alatt sem maradt meg a középkori pillérnek nyoma. Az 1967-<ből származó egyházlátogatási jegyzőkönyvben kétszeres fa karzatról tesznek említést. Véleményünk szerint ez a XVII. században épült, de a XVIII. században teljesen eltűntették, ebből sem maradt nyom. A falkutatás során a hajó délkeleti és északkeleti szögletében egy-egy csúcsíves keresztboltozatú építmény lefaragott konzolai s a hozzájuk tartozó boltozatok levésett nyomai kerültek napvilágra. A (kutató megállapítása szerint mindkét boltozat szabadonálló oszlopra támaszkodott, és oltárbaldachin megmaradt nyomairól van szó.

88 A régészeti kutatás sajnos nem hozott e két értékes építményre vonatkozóan újabb adatokat. A hajók szögleteibe beépített XVIII. századi barokk oltárlapok, valamint a XVII. századi kriptákkal minden nyomot eltüntettek. Faragott részlet sem került elő, mely az építményhez köthető lenne. A templomnak nem volt tornya. Kívülről az épületet nem övezte kerítőfal, csak árok (13. szelvény), melyet több Vas megyei templomnál láthatunk (Gutatőibtős, Velemér, stb.) A XIV—

XV. századi építkezések Az igényesen megépített román templom a gótikus építkezések után is megtartotta jó, tájas jellegét. A hajón átalakító munkára utaló nyom nem maradt. A román hajóhoz az előző szentély lebontása után új gótikus szentély épült. A szentély északi részén a feltárás eredményeként előkerült (1, 9, 24. szelvény) a téglából készült középkori sekrestye maradványa.

89 Nyugati fala a templomhajó északkeleti sarkához, a keleti fala pedig a mai gótikus szentély alatt előkerült korábbi polygonális szentély északi támfalához hozzáépült. (13. kép) A XV. századi szentély támfala ezekre ráépült. A templom felé nyíló középkori bejáratat а XVIII. században átalakították. A sekrestye építését — mivel közelebbi kormeghatározást pontosító lelet nem került elő — pontosabban datálni nem tudjuk. Az egyérbelműen kiderül a régészeti kutatás megfigyeléseiből, hogy a ma álló gótikus szentély előtt épült. A ma álló szentély a román részletek felhasználásával készült vörös téglából (27x14x6 am) és tört kőből. A fal belül mélyebb alapozást kapott, de kívül támfalai ráépültek a polygonális szentélyre (11. kép). A felmenő falai az északi- és déli oldalon visszaugorva csatlakoztak a román szentély megmaradt csonkjához. A szintje, mint erre már utaltunk, egybeesett a román templom padozatával. A szentélyt három középkori ablak világította meg, a keleti a már tárgyalt, a két délkeletit a XIX. században átalakították.

90 A könyöklőjüket felfalazták, a kávájukat kiszélesítették. Az ablakok rekonstruáLhatók voltak, és a déli, 1871ben épült sekrestye lebontásával, a gótikus szentély összképe kibontakozhatott. A belső tér lefedését illetően, a falkutatás adatai tisztázták, hogy a falakra támaszkodó boltozatnak csak induló felületei maradtaik meg, záradékát a XX. századiban lebontották.

91 A déli, illetve az északi oldalon a gótikus boltozatot indító konzolok megmaradtak. Behelyezésükkor a diadalív oszlopfőit lefaragták. A konzolok finom, igényes megmunkálást kaptak, megmaradtak a róluk 243