Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)

Régészet - Bándi Gábor: A Kárpát-medence korabronzkori fémművességének történeti összefüggései

SAVARIA 13—14. KÖTET A VAS MEGYEI MUZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 1979—1980 A KÁRPÁT-MEDENCE KORABRONZKORI FÉMMŰVESSÉGÉNEK TÖRTÉNETI ÖSSZEFÜGGÉSEI BANDI GABOR DK-Europa irézkorvégi és korabronzkori fémművességének területi és tipológiai kutatása három párhuzamos szálon követhető nyomon, az utóbbi évtizedekben. 1. Az egyes csoportok és kultúrák monografikus, vagy jelentősebb leletanyagot 'közlő feldolgozásaiban, komoly hangsúlyt kapott a fémművesség. A Cototfeni — Glina III — Schneckenberg — Jigodin kultúrák

1

, a Makó — Kosühy — Caka kultúra,

2 az Obéba-Pitvaros csoport,

3 a Nagyrév! kultúra,

4 valamint a Maros (Szőreg)

5 és a Hatvani kultúra

6 fémtípusai és fémhasználata meglehetősen jól ismertek. Hasonló a helyzet a Chlopice-Veselé, a Nitra- és a Kostany kultúrák esetében is.^ 2. Az országonként, vagy összefüggő földrajzi zónánként megjelent Prähistorische Bronzefunde sorozat, ma már több típus kapcsán, nagyabb, összehasonlító vizsgálatra alkalmas anyagot kínál, a korabronzkor vonatkozásában is (Äxte und Beile,

8 Dolche,

9 Anhänger,

10 Nadeln

11

.) 3. A kulturális összefüggésekben közölt, vagy tipológiailag rendezett nagymennyiségű fémanyag segítségével, egyre több publikáció foglalkozott a Kárpát-medence, illetve DK-Európa rézkori és korabronzkori fémművességének ibeoretiíkai, származási és történeti kérdésedvei. E tekintetben alapvetőnek számítanak a Studien zu den Anfängen der Metallurgie kötetei, hatalmas mennyiségű fémanaMzisire alapozva a feldolgozást.

12 Az Aegeikum és a Balkán réz, — és bronzművességének feldolgozásai (K. Branigan,

iZ E. Sangmeister,& E. N. Chernih,

15 B. Jovanovic,*

6 a romániai (A Vulpe

17

). a lengyel (J. Machntk

19

), és a szlovák publikációk (M. Novotna*

3

), különös figyelmet érdemelnek. A Közép-európai fémművesség eredetével, technológiai és fejlődési kérdéseivel elsősoriban E. Schubert tanulmányai foglalkoznak.

20 A magyar kutatás elsősorban a rézkorvégi fémművesség és fémhasználat kérdéseit tárgyalta (M. Roska,

2í F. Kőszegv

22

). A korai bronzkort csupán néhány kisebb tanulmány (G. Bandi,

23 I. Ecsedy,

24 I. Torma?

5 T. Kovács

26

) és bizonyos vonatkozásiban A. Mozsolics depot-monográfiája érintette.

27 A Dunavidéki korabronzkori kulturális kép kialakulásával, — a jelentős mennyiségű adat ós feldolgozás segítségével, — jól összevethetők a fémművesség kérdései. A fémhasználat területi eltérései, a sajátos eszköz és ékszertársulások kronológiai változásai, határozott történeti összefüggéseket is mutatmak a korai bronzkorban. A Kárpát-medence korabronzkorának történeti vázlata, a Késô4Baden —