Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 11-12. (1977-1978) (Szombathely, 1984)

Gyógyszerészettörténet - Szigetváry Ferenc: Különböző tulajdonviszonyú patikák kialakuláa Vas megyében a XVI–XVIII. században I.

Szó van a levelekben gyógyszer beszerzésről is a patika részére (16), a mis­cellanea iratok közt található számlákhoz hasonlóan ez is bécsi nagykereskedőt említ. De szereztek be gyógyszereket Grácból, Bécsújhelyről, Pozsonyból is. 40 (1.: 2. sz. kép) Eddigiek szerint a Vas megyei Batthyány birtokokon hat helyen találkoz­hattunk udvari patikáikkal. Az ismertetett leltárak szerint ezek nagyságrendje megegyezett a Vöröskő várában. (Certveni Kamen, Szlovákia) ma is látható fő­úri patikáéval (1. : 3. kép), illetőleg a kor polgári patikáival. Ez a tény ellent­mondani látszik a földesúri házipatikáknak a bevezetőben fejtegetett eddigi megokolásával, ugyanis csak a főúri udvartartás nem igényelt ennyi patikát. Annak ellenére, hogy forrásadatainkból nem világlik ki egyértelműen a szá­mos patika fenntartásának egyéb célja, fel kell tételeznünk, hogy stratégiai okuk lehetett. Nézzük meg közelebbről ezt a imegokolást: az összes említett patika a Rába vonalától északnyugatra elterülő részén van a megyének, az akkori királyi Magyarország területén. A török hódoltságihoz tartozó rész a Rába vo­nala alatt található. (1: térképvázlat) A végvár ill. végiház rendszer tehát a Rába vonalra támaszkodik, ill. a közlekedési utak mellett helyezkedik el a birtokok belsejének biztosítása céljából. A viszonylag nagyszámú patikával tehát ezek­nek ill. a bennük lévő katonaságnak ellátását is célozhatták. A (másik kézen­fekvő feltevés — a patikák a nagyszámú, a birtokokon tartott állatállomány kezelését is szolgálhatták — megdől, hisz több adat van rá, hogy még a (gróf parádés lovait is pásztor gyógyítja vásáron és kocsmárosnál vásárolt kemiká­liákkal. 41 Csak a legféltettebb „státusz-száimibólum"-szerű török lovait kezelték a grófnak Klein patikaszereivel. Hipotézisem bizonyítására említem imeg, ihogy a török világ elmúltával esik egybe a főúri házipatikák megszűnése. Itt térek vissza a németújvári 1684. aug. 11-i várleltárra, ahol már csak „egy törökös apatika-ládá"-ról történik említés. Ekkortól nincs patikaleltár a dobrai, rohonci, szalónaki, pinkafői, körmendi vá­rakban sem. Ha a patikák csak a főúri udvartartás céljait szolgálták volna, nem mondtak volna le róluk a török veszély elmúlásával egyidőben; még akkor sem, ha a konszolidálódó viszonyok következtében országszerte alapítják a pol­gári patikákat a városokban 42 ; hisz a konszolidáció a nagybirtok gazdasági biz­tonságát is jelentette egyben. Joggal merülhet fel a kérdés, (ha imár a Batthyány birtokokon ilyen nagy számiban voltak találhatók a patikák, miért nem jelentettek gyógyszerrel való ellátást az uradalmak cselédsége és a jobbágyok számára? Talán közel járunk a kérdés megválaszolásához, ha figyelembe vesszük, hogy ez időben a Királyi Magyarország területén fekvő nagybirtokokon a munkaerő feleslegben áll ren­delkezésre (erre az időre esnek a főrendek horvátországi birtokairól egész fal­vaknak az áttelepítései a török elől, mert egyrészt a török számára nem nyúj­tanak megélhetést az elnéptelenedett, és így Imeg nem iművelt birtokok, más­részt a főurak ezzel biztosították védett birtokaik zavartalan termelését). Ezért nem közvetlen érdeke a főúrnak a megbetegedett jobbágy mielőbbi meggyó­gyítása — /drágán — és mielőbbi visszaállítása a termelésbe. Hacsak nem i— bizonyos fokig lelki kényszer hatására —, mert az erkölcstan szerint a munka­adó köteles a szolgálatában lévők testi-lelki igényeivel törődni. Csak később, a kapitalizmus kialakulásakor kerül előtérbe a szociális és egészségügyi körül­mények javítása következtében növelhető kizsákmányolás lehetősége. 43 De talán a pusztákon és majorokban élő -jobbágyság elmaradottsága követ­keztében nem is igényelte a „korszerű" egészségügyi ellátást, jobban bízott a 412

Next

/
Thumbnails
Contents