Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 11-12. (1977-1978) (Szombathely, 1984)

Helytörténet - Szövényi István: Fejezetek a kőszegi asztaloscéh történetéből

Az Mester Usonáért 10 Ft Ami az Mester Leginy Esztendőbéli munkát illeti, mivel Richter Joseff az Czéhnek attestatummal {bizonyítvánnyal) meg bizonyította, hogy egy Esztendeig, és négy hétig itten az Mester Embereknél dolgozott, és maga az Czéh Mestere az Asztalosoknak Groiner György, és Kerl Mihály Mester Emberrel eötet pro Concive (polgárnak) az Nemes Magistratusnak praesentálta (ajánlotta), akkor ezen Mester Esztendörül semmi kérdést nem tévén, azért ezen 6 Ft. cassáltatik (töröltetik). Az Mester darab csinálásának meg váltásáért az tiz forint stál id est (áll, azaz) 10 Ft Ami pedig újonnan az Mester ebédet illeti, mivel már előre az Mester usonát in Fl-nis 10 redimállya (10 Ftnért (kiváltja), kővetkezendöképpen ez fölösleg váló praetensio (követelés); Arra váló nizve ezen 20 Ft cassáltatik (töröltetik). Esztendőnek forgása után az 32 Ft. le tétele id est (azaz) 32 Ft stál (áll), de ollyan conditioval (feltétellel), hogy ezen summa seqvestrumban (letétbe) vitetődgyik, és Kegyelmes Aszonyunk eö Főlségétül extrahalando (kiveendő) Czéhbéli Articulusoknak kivételére szolgállyon. Utollyára az Parochiális Ecclesiának szokás szerint tartozik Richter Joseff erga qvietentiam (nyugta ellenében) le tenni 3 Ft 55 Ft

28 A tanács megkülönböztetett jóindulata és pártfogása miatt Richter József mestertársai részéről kíméletlen bánásmódban részesült. Nemcsak „rútul rágalmazni, hanem még Mester Embernek, se tartani kivánnyák, ... azért Magistratualiter (hatóságilag) intetődnek Asztalos Mester Emberek, legh főképpen Kerl Asztalos, hogy ha ez után legh kevessebbet Richter Joseffnek találnának mondani, a vagy Mester Embernek nem tartani, azonnal irremissibüiter (irgalmatlanul) toties qvoties (annyiszor ahányszor) 4. Ftokra bűntetődnek, melly most relaxáltatott (elmaradt), és azon föllül ha Kerl zenebonát vagy más izetlenséget tészen, vasra verettetik.. ."29 Az eset azért is jellemző, mert Richter Józsefet a legtöbb sérelem éppen a céh másik lkat. vallású mestere, Kerl Mihály részéről érte. A XVIII. század második felében az általános elszegényedésen kívül egyéb Okok is arra (késztették az asztaloscôht, hogy (korlátozza a felvehető mesterek ^számát. 1777-ben „Szabó Ferenc Belső Tanácsbéli Uram referálta (előadta), hogy Strietter János, Györgyöt Borostyánkeői Asztalost az Czéhben bé vegyék; De eők egy átollyában csak azt declarálták (jelentették ki), ... hogy mivel úgyis 7 Asztalos Mester ember vagyon, s ezeknek sincs egyébbkor elegendő dolgok s ezek sem subsistálhatnak (élhetnek meg); A tanács azonban úgy vélekedett, hogy ,,a' mostani Mesterek rész szerént öregek, rész szerént pedig e' (mostani módra Munkát készíteni nem tudnak, de rész szerént kivált e' mostanyi kőrnyűl állásokra nézve a' Munkát nem győzik, és reájok sokan magok károkkal kőll várakozni, azért imponáltatik (megparancsolják) nékik, hogy az Supplicánst (kérelmezőt) az Czéhbe bé vegyék, a minthogy eő az Concivilitásban (a polgárok közé) bé vétetődik." „... minthogy az emiitett Asztalos Czéh Fűlz János uj Asztalos Mesteriül excessive (mértéken túl) kivánnyák az Mester darábtul a' Taxát meg venni, ... imponáltatik (megparancsolják) a tőbszőr emiétett Czéhnek, hogy ezután Eő Feőlséghe Parancsolattya ellen absolute (egyáltalán) senkitül az Mester darabot pénzel föl ne váltsák, hanem in natura (természetben) meg készítessék."

30 A XVIII. században, az asztalosoéh legmozgalmasabb időszakában a mesterek létszáma 6—7 között ingadozott. 17634>an vallás szerinti megoszlás alapján a céhbe az alábbi mesterek tartoztak: 386