Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 11-12. (1977-1978) (Szombathely, 1984)

Helytörténet - Szövényi István: Fejezetek a kőszegi asztaloscéh történetéből

hajlandónak mutatkozott a céhszabályok kölcsönzésére, ezért „Az Siffter Czéhnek, ki adatik az Czéh Levél, az eő instantiaiokra Iflkérésükre), ... mivel ennek előtte az Tischler Czéhvel edgyütt voltának, az Mester Legények, és Inasok Articulusok rend tartásával edgy üt.. ."

5 A különvált kőszegi sifftercéh art'ikulusait 1676-ban elkérték a veszprémi puskaművesek. „Azért az Nemes Keöszeghi Tanács interponálná az Keöszeghi Siffter Czéhnél magát (közbenjárna), hogy az Veszprimi Siffter mestereketis magok Czéhében fogadgyák bé, és Articulussikat in paribus (másolatban)... közőllik vélek .. ."6 1681-ben viszont a szomszédos Rohoncon (Rechnitz) dolgozó asztalosok szervezkedtek, és kérték kőszegi mestertársaikat a céhszabályok kölcsönzésére. Kérésükre „Az Rohonczi Tislereknek az it való Tisler céh articulusinak párjának ki adása megh engedtetet."

7 Az originális céhszabályok első módosítására 1736. nov. 15^én került sor, ami kiderül a céhlevelek kiadásával kapcsolatban a Helytartótanácshoz küldött beadványból.

8 1723-ban ugyanis a királyi komisszárius rendeletére a céheknek be kellett mutatniuk eredeti artikulusaikat. Mivel a rendelkezés sértette a céhek eddigi autonómiáját, jellemző, hogy a tímár céhen kívül egyik sem tett eleget a parancsnak. Azzal mentegették magukat, hogy a Kancellárián másolatban úgyis megtalálhatók a céhszabályok.

9 Még merevebb tiltakozást váltott ki Mária Terézia rendelete az ún. királyi artikulusok kiváltására. Az erőszakos rekatolizálás jegyében készült új céhszabályok immár vallási érzületükben is sértették a masvallású céhtagokat, mert kötelezték őket a kat. istentiszteleteken és processziókon való részvételre. Hosszú időbe került, mire a céhek szívós ellenállását a hivatalos szervek meg tudták törni. 1751-ben a városbíró a renitens céhek közül ibehivatta az asztalosokat is, és „nevezett Czéheknek szabadságára hattá, hogy magok között beszélgethetnének, és öszveis tarsolkodhatnanak, hogy több Czéhbéliek is egy alkalmatossággal mehetnének föll, az ki veendő artikulusoknak sollicitatiojára (megszerzésére), hogyha pedig fáradságokat megh akarnak kímélni, és az általis az költséget is könnyebiteni megh lehetne Posonyban, és Bécsben valamelly Emberséges Embereket reqvirálni (keresni), akik az Fölséges Instantiáknál (személyeknél) ezen dolgot elő mozdíthatnak, és vigben vihetnek..." A céhek azonban megtárgyalván az ügyet, „ezen nagy szükség, és Pinzetten voltok" miatt kérték a bírót, hogy járjon ki számukra haladékot levél útján a Helytartótanácstól.

10 A céhek nyakassága bizonyára rossz színben tüntette fel a tanácsot, ezért a városibíró figyelmeztette a céheket, hogy az új artilkulusokat „az jövő Tanács napra sub poena Aresti (tömilöcbüntetés terhe alatt) föll hozzák, hogy az. N. Magistratus eö Fölségétül valamelly számadásban ne huzottassék.. ,"U A tömlöceel való fenyegetés is eredménytelen volt, ezért a városbíró 1759ben ismét intette a céheket, hogy az új céhlevelet mindenképpen ki kell váltaniuk. Ha azonban „az költséget nehezzen szerezhetik öszve, ... úgy egyezett megh az N. Magistratus, hogy az jövő Esztendőben essendő Szent Pünkösdi Ünnepekre rendeltetnék a' Terminus."®A sok huzavona miatt 1760-ban a Helytartótanács úgy rendelkezett, hogy március végéig türelmi időt ad. Mivel azonban a tanács felterjesztéséből arról értesült, hogy a tagság száma egyes céhekben igen megfogyatkozott, engedélyezte, hogy költségkímélés céljából „több céhis öszve alhat".

13 382