Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 11-12. (1977-1978) (Szombathely, 1984)

Helytörténet - Bariska István: A kőszegi pestisszobor szobrászának felfedezése (Servatius Leitner soproni mester kőszegi munkájáról)

6. kép lefenzív szakaszában is szuverén hatalmat gyakorló államgépezet: „Mint hogj pe-digh I(ste>n eő Sz(ent) Fölséghe Városunkat az Pestissel megh látogatta, hogj az irt I(ste)n eő Sz(ent) Fölséghe mennél előbb azon (veszedelmes Nyavalát végje rólunk, obncludáltatott, hogj Sz(ent) Háromságh Tisztességhéri egj Statua az Piarczon erigáltassék, és ki iki tmaga tehetséghe szerént annak megh fizetésébe) Concurrállyon, az mellyre bizonyos személlyek foghnak deputáltatnyi".

13 Ez a döntés egy nagy többségű (katoLfflçus senatus határozata volt, s nemcsak a három, kisebbségben levő lutheránus közt, — hanem a fele-fele arányban megoszló huszonnégy tagú katolikus és lutheránus külső tanács tagjai közt sem találhatott egyforma visszhangra. Ezért gyanítjuk, hogy a szerződés azért hallgatott Nepomuki Szent Jánosról, mert személyében, kultuszában, köztérre helyezésében a legnyilvánvalóbban jutott kifejezésre a jezsuiták által irányított baroiklk pasztorizáció protestantizmus ellenes szándéka, ahogy Bálint Sándor írja: „Nepomuki Szent János, népünk aj'kán többfelé Jánoslka, Csehország patrónusa, a Jézus-Társaság egyik mennyei pártfogója, egyúttal a középeurópai, magyar barokk jámborság, nép vallásosság kiváltságos alakja (1340—1383) ... János alakjában egyrészt a papság misztériumát, a gyónás szentségét akarták megdicsőíteni, másrészt szintén egy (másik János, Húsz nevével jelzett eretnekhagyományokat ellensúlyozni, népies jellegű jámborságban feloldani, és a csehek, de egyáltalán a Habsburg birodalom népeinek tradíciótiszteletét és ezzel együtt dinasztikus húségét építeni. A kultuszt tehát a jezsuiták a barokk pasztoráció páratlan szemléletességével és lélektani eszközeivel terjesztik."

14 Ez a Nepomuki Szent János kultusz sértette leginkább a lutheránus öntudatot Kőszegen a szobor felállításakor. Ö volt az Antihusz, egyben a Habsburg érdekek képviselője. Mária mellett talán a legideológikusabb szentfigura volt a Kőszegen felállított szobrok közül, amely már ekkor heves összeütközésekre 375