Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 11-12. (1977-1978) (Szombathely, 1984)

Helytörténet - Bariska István: A kőszegi pestisszobor szobrászának felfedezése (Servatius Leitner soproni mester kőszegi munkájáról)

adott alkalmat katolikus és lutheránus hívők között. Éppen Servatius Leitnerre bízták 1712-ben „az Parochiale Templomban az Boldogh Aszony Tisztesigire" emelendő oltár elkészítését is.

15 A pestisszobor mellékalakjai közt álló Nepomuki-szobron kívül Kőszegen oltára volt a Szent Jakab-templomban, az egykori Sziget és magyar városokban egy-egy 'kápolnát emeltek tiszteletére, az ő szobra fogadta a város árkát átszelő 18. századi hídon is a belvárosba érkezőiket, sőt az 1894-ben elkészült új plébániatemplom lourdes-i kápolnajálban is megtalálható. A katolizált Kőszegen az egyik legtudatosabban s leggyakrabban alkalmazott köztéri szentfigura lett. Népszerűsítését mutatja, hogy a 18. századi magyarországi pestisszobrokon a kifejezetten járványok ellen védő szentek figurája mellett Nepomuki János talán a leggyakoribb, így ott látni a kőszegi 'pestisszobor közvetlen mintáján a sopronin, továbbá a temesvárin, a veszprémin, a bátaszékin, a vácin, a kalocsain, a drégelypalánkin, az érsekújvárin is. Ennek a kérdésnek azért szenteltünk nagyobb teret, mert összefüggést látunk a szerződésben talán tudatosan késleltetett névkiírás .és a között, hogy a katolikus senatus Kőszegen kerülni igyekezett mindenféle összeütközést a szobor felállítása ügyében. A hátsó szobrok közül, velük szembenézve ibal oldalon .áll iNepomuki Szent János szobra, a gyónás titkának mártírja, akit Vencel foj tátott a [Moldvába. Kortársai is Krisztus vértanújaként tisztelték. Nyelve, amely hallgatni tudott, sértetlen maradt a hagyomány szerint. Ezért patrónusa a megbízhatóságnak is. Ä kőszegi alak díszes kanonokruhában és süvegben, glóriával, s kezében feszü-i lettel néz le ránk. Tartásában talán a legkevésbé aktív a mellékfigurák között. Nála a jobb oldalon álló Szent József-szobor is cselekvőbb, igaz ő „élő" gyermeket, a gyermek Jézust tartja kezében. Az attribútumokat illetően a kőszegi Szent József-szobor nagyon hasonlatos Páduai Szent Antal-ábrázoláshoz, különösen szerzetesi ruháját, derékzsinóron függő feszületét figyelve. Servatius Leitner azonban határozottan utalt Szent József személyére, aki a jó ^halálnak is patrónusa, tehát a pestisszobron való ábrázolásának ez újabb indoka. Ennél a hagyománynál azonban van egy erősebb (indok. Közismert, hogy kultusza I, Lipót óta kiterebélyesedett, ő ugyanis a József keresztnevet adta fiának, a későn született trónörökösnek, sőt 1675-ben a Habsburg-ház patrónusává is emelte. A Kőszegre telepített jezsuiták pedig alkalmas közvetítőnek bizonyultak. A két hátsó oldalon álló szentfigurában tehát ez a Habsburg-dinasztikus érdekeket hordozó funkció a közös elem. ) , I A soproni pestisszobor figuráiról Csatkai Endre azt írta idézett tanulmányában, hogy azok nem egyforma szinten vannak kifaragva, különösen a (mellékfigurák sablonosságára figyelt fel. Ezzel szemben a kőszegi szoboralakok valamennyiüke színvonalas és egységes munkáról tanúskodnak. A posztamens körül oktogon formában két lépcsős fundamentumot építettek a kőszegi kőművesek, erősét, biztosat, hiszen ez viseli az egész szobor terhét. A legutóbbi térrendezés idején, közvetlenül az 1974-es restaurálás után, eltávolították a megközelítőleg másfél méter magas, valószínű, hogy a századfordulón készült kovácsoltvas kerítést. Ez az egykori, neogót ablakkeretet utánzó, csúcsában kettőskeresztes díszítésű rácsozat nem illett a barakk szoborhoz. Ma az oktogon nyolc sarkán álló, eredeti, henger alakú lánctartó tömbök fogják körül a szobrot, ezeken pótolták a védőlánoot. Kár, hogy a frontális rész felől is lezárták, hiszen itt eredetileg szoborközeibe lehetett lépni a térdeplőhöz. Igaz, a védelem így biztosabb, a rácsfceríités eltávolításával az egész szobor képe nyitottabb lett. 376