Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 11-12. (1977-1978) (Szombathely, 1984)

Helytörténet - Bariska István: A kőszegi pestisszobor szobrászának felfedezése (Servatius Leitner soproni mester kőszegi munkájáról)

BAVARIA 11—12. KÖTET A VAS MEGYEI MUZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 1977—78 SS ns i I A KŐSZEGI PESTISSZOBOR SZOBRÁSZÁNAK FELFEDEZÉSE (Servatius Leitner soproni mester kőszegi munkájáról) • : ; . i • • oá г i • BARISKA ISTVÁN Azt hinné az ember, hogy az igazi, ímeglepetésszámba menő adatok felfedezésének korszaka lejárt már. Különösképpen hajlamosak vagyunk ennek feltételezésére akkor, ha olyan mestermunkáról van szó, (mint a kőszegi Szentháromság- vagy pestisszobor. 1713 októbere óta áll az egykori magyar város piacán ez az arányaiban páratlan szépségű barokk alkotás, ám alkotójának kilétéről mind a mai napig semmit sem tudtunk. Annyit mégis, hogy soproni (képfaragó volt, de nevét még a kőszegi jegyzőkönyvek is elhallgatták^ A kőszegi levéltár feudális kori vegyes történeti iratainak rendezése során azonban ráakadtunk arra a szerződéspéldányra és levelezésre, amelyet a soproni szobrászmester, Servatius Leitner saját kezűleg írt 1711—1713 között Krugovich Mihály kőszegi városbírónak a kőszegi Szentháromság-szobor .ügyében. Kettőszázhatvanhat esztendővel a szobor felállítása után végre fény derült a mester kilétére. A szerződés alapján másutt talán mód nyílik arra is, hogy közelítő kérdéseket tehessünk fel az 1701-ben Sopronban felállított Szentháromság-szoborra vonatkozóan is, amelynek alkotója ugyancsak ismeretlen. Az első összefoglaló tanulmányt Csatkai Endre írta a soproni szobrászatról. Eszerint Leitnerék szobrászfaimiliája a bajorországi Straubingfoól érkezett Sopronba a 17. század utolsó negyedében. Simon Leitner szobrász fia, Servatius 1694-ben szerezte meg soproni polgárjogát, tehát abban az időiben már a városban dolgozott, amikor a főúri alapítású soproni Szentháromság-szobor készült. Arra azonban nem talált elegendő adatot, hogy Servatius Leitner szerepét ebben egyértelműen tisztázhatta volna.

1 Servatius Leitner soproni polgári szobrász, — ahogy s amilyen büszke öntudattal magát titulálta — 1711. június 20^án Sopronban saját Ikezűleg fogalmazta meg Kőszeg szabad királyi város magisztrátusával a (kőszegi pestisszoborra vonatkozó szerződést. így ennek a contractusnak az ismeretében kétséget kizáróan bebizonyosodott a kőszegi Szentháromság-szobor mesterének kiléte, alkotói magatartása, a munkálatokban való részvétele. De nemcsak a szerződésből, hanem Servatius Leitner fennmaradt leveleiből is jól rekonstruálható a mester magatartása a készülő művel szemben. \ Ennek a tudatos mester-nművész magatartásnak az illusztrálására most közreadjuk a meglehetősen hevenyészett németséggel megfogalmazott eredeti contractus szövegét: „A mai nappal Kőszeg szabad (királyi város Nemes Magisztrátusa fogadalmából a Szentháromság hódolatára emelendő szoborra a következő, két azonos tartalmú szerződést (kötöttük Servatius Leitner soproni szobrásszal Primo A szoborművet jó minőségű íés tiszta kőiből kell készíteni, olyanból, aminőt Sopron belvárosában állítottak fel. , i 363