Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 11-12. (1977-1978) (Szombathely, 1984)
Néprajz - Dömötör Ákos: Nagy István meséi
tevékenység mégis hatott az elmaradott faluközösség szórakozására. A durva katonafolklór sajátos módon nevetést kiváltó szerephez jutott a községi társadalomban. Az uraiújfalui mesemondás sorsának kialakításában, az emberek művelődési-ismeretszerző indítékaiban nagyon jelentős szerepet játszott az evangélikus egyház, ill. a reformáció. Az Uraiújf alura vonatkozó helytörténeti adatok érdekesen világítják meg Nagy István mesemondó olvasás iránti indítékait, feltűnő irodaloiRiíszeretetét, élénk közéletiségét, a történelmi ismeretek iránti fogékonyságát. ' A történelem folyamán Uraiújfalu egyik evangélikus filiája (vagy fiókhelye) Szentivánfa volt. 3 Az uraiújfalusiak kapcsolatban álltak Répcelakkal, amely a 18. században evangélikus filiaként működött. 4 (Ez magyarázza az uraiújf alusi mesemondó környezetéhez fűződő hagyományos kapcsolatait. 1633-ban Balogh Miklós evangélikus lelkész az újfalusiaknak is prédikált. 5 ) A reformáció jegyében történő művelődési kezdeményezések megalapozták a paraszti lakosság tudati átalakulását. 1653. nov. 12-én a szentivánfai és újfalusi nemesek Szentivánfán az Üjfalu felé eső faluvégen iskolát építettek. 6 Az írni-olvasni tudás terjedése a nép között az ismeretszerzés korszerűsödését hozta magával'. A szórakozás egyik szerény területe, a mesemondás a polgárosodás előretörésével, a reformáció küzdelmeinek eredményeképpen átalakult. Nagy Istvánban népi szinten, rendkívül ellentmondásos módon tükröződött a nyugat-magyarországi polgári átalakulás emberi tudatra gyakorolt hatása. Mesemondónk élénk irodalmi érdeklődése is nyilvánvalóan ezekben a társadalmi változásokban gyökerezik. A helytörténeti források tanúsága szerint Döbrentey Gábor költő ebben a községben élte ifjúkorát. Apja, Döbrentey Lajos ugyanitt volt evangélikus lelkész. 7 Az irodalmi hagyományokhoz tartozik, hogy Szelestey László költő 1821ben Uraiújfaluban született. 8 A protestáns lelkészek, evangélikus prédikátorok anyanyelvápolása, irodalomszeretete könnyen átragadt Nagy Istvánra, mesemondónkra, hiszen elődei közel' álltak ezekhez a családokhoz. Pl. 1633-ban Nagy Pál gondnok volt Ságodi Gergely mellet, Nagy Jakab földje pedig a lelkészi javadalom mellett feküdt. 9 Az irodalmi hatásokban erősödő népi műveltség mégsem szorította ki teljesen a szájhagyományt, sőt erősen összeolvadt vele. A betyármondák és az igaz történetek, realisztikus elbeszélések hűségesen hordozták a művelődésében, társadalmi mozgásában összetartozó nyugatmagyair kistáj helytörténetét. Ezekben a szövegekben Nagy István a nemzeti történelemiben semmilyen szerepet nem játszó személyek emlékét őrizte meg név szerint. A felelevenített események hallgatóságának figyelmét azért kötötték le, ímert Uraiúj faluval, saját településükkel álltak kapcsolatban. A megszokott emberek, magától értetődő kisközösségi viszonyok egykori létének tükröződése úgy maradt meg Nagy István emlékezetében, hogy a betyármondák a különös társadalmi mozzanat esztétikumát hqrdozták. A kisközösség hagyo'mányvilágában tehát a helyi társadalom mozgásával kapcsolatban a vélt vagy látszólagos minőségi ugrás visszfénye tükröződött, amelynek illúziója szórakozásuk egyik alapja volt. A (mesemondó Rózsa S4ndorról szóló ponyvái eredetű történetei azt mutatták, hogy Patkó Bandi, Sayanyú Józsi szájhagyományból, valóságos élményekből táplálkozó számos elbeszélő motívuma szorosan összefonódott az olcsó nyomtatott tömegkultúra termékeivel. A mesemondó élete folyamán változtak előadási alkalmai, amelyek új és új darabokkal bővítették különböző értékű szövegeinek állományát. A század307
