Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 11-12. (1977-1978) (Szombathely, 1984)

Néprajz - †Bárdosi János: A festett díszítésű házormokról és a hegyhátszentpéteri tájházról

sága nevében rendeltetésének a hegyhátszentpéteri tájházat és berendezését a közönség számára. Bízva abban, hogy az ország más területeiről is felkeresik szűkebb hazánk, a szép Vasi Hegyhát e gyöngyszemét." Tavasz István tanácselnök megnyitó beszédéből világosan kitűnik az a féltő gondoskodás, ügyszeretet, amelyet e tájház létrehozása, fenntartása érdekében a helyi tanácsi szervek tanúsítottak. Külön érdemük, hogy határozott céllal megteremtették hozzá a szükséges anyagi, pénzügyi feltételeket is. Ezért úgy érezzük, hogy a hegyháti tájháznak jó gazdái lesznek és rendszeres üzemeltetéséről, karbantartásáról a jövőben is lelkiismeretesen gondoskodnak. Az alábbiakban okulásként a tájház vendégkönyvéből idézünk két bejegyzést. Az elsőt Végvári István a járási hivatal elnöke rögzítette a megnyitás napján, a másikat már a látogatóik írták november első napjaiban. 1. „Múltunk tárgyi emlékeit a jelenben élőknek a jövő nemzedéke érdekében őrizni, ápolni és tisztelni kell. Köszönet a Községi Közös Tanács Végrehajtó Bizottságának, Szakály Ferencéknek, a Honismereti Szakkör tagjainak és a lakosságnak — mindazoknak — akik a „Hegyháti tájház" létrehozásáért fáradoztak." 2. „Nagy örömmel láttuk, hogy Vas megye további szép értékkel gyarapodott. Elismerés és köszönet illeti azokat, akik ezt összegyűjtötték, írendbehozták, rendszerezték. További jó és eredményes gyűjtőmunkát kívánunk." A tájház telkén jelenleg csak egy csigás kút található. Távlati terveink szerint e lakóház udvarán még néhány gazdasági épület elhelyezésére is sor kerülhetne az egykor elbontottak (helyén, hogy a porta képét még teljesebbé tehessük. A múzeumi céllal működő tájház nyugati szomszédságában — a falu közterületén — egy téglafalú, cseréptetős kovácsműhely áll, meglehetősen elhanyagolt állapotban, mivel már évek óta nemi használták. A megyei és járási tanács támogatásával lehetőség nyílik az épület helyreállítására, a helyi tanács és termelőszövetkezet segítségével pedig az eredeti funkciójának megfelelő muzeális berendezésére. A századunk első évtizedeiben épült, patkolószínnel is ellátott kovácsműhely a község tulajdona a telekkel együtt, ezért lenne indokolt, hogy jogilag a műemléki lakóház területéhez csatolják és a két objektum közötti gyalogos közlekedést a helyi hagyományoknak, illetve gyakorlatnak megfelelő átjáróval, kiskapuval biztosítsák. A kovácsműhely előtti kis térség — amely egykor az ide érkező székerek fordulási helye volt — napjainkban még jói megoldaná az ide látogató autós turisták közeli parkírozási gondjait. ( Reméljük, hogy a helyi kezdeményezők lelkesedése tovább tart, s ezt a műhelyt is sikerül megmenteniük az tutókor számára, éppen abban )az időszakban, amikor községeinkben sorra bontják vagy már le is bontották e napjainkra szükségtelenné vált épületeket, nem is gondolva arra, hogy néhány évtizeddel ezelőtt még milyen rendkívül fontos szerepet töltöttek be egy-egy falu parasztságának zökkenőmentes gazdasági életében. i • í Hangsúlyozni szeretnénk, hogy e kovácsműhely nem szerepel a népi műemlékek vagy a műemlék jellegű épületek listáján, fenntartását és eredeti funkciójának megfelelő muzeális berendezését, egyrészt a tájház közvetlen szomszédsága, másrészt az ilyen jelegű épületek egykori helyi fontossága miatt mégis bátran javasoljuk. (Pankaszon is a közeli szoknyás harangláb indokolja a boronafalú kovácsműhely helyszíni fenntartását.) 292