Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 11-12. (1977-1978) (Szombathely, 1984)
Néprajz - †Bárdosi János: A felsőszölnöki szlovén füstösház
137. Bátky Zsigmond: Építkezés. A magyarság néprajza, I. Budapest. 124—245. Biró Friderika: Jobbágyparaszti ház- és lakáskultúra az őrségi Szalafőn. Néprajzi Értesítő LI. 1969. 119—158. Biró Friderika: Az őrség ház- és lakáskultúrája a 18. század végétől napjainkig. 1972. 184 p. Szentmihályi Imre: Egy zalai néprajzos vasi kutatásai. Életünk 1971. 5. 431—436. Szentmihályi Imre: A felsőszenterzsébeti füstösház. Zalai Gyűjtemény II. k. Zalaegerszeg, 1974. 103—173. Szentmihályi Imre: A típusfejlődés kérdése a nyugat-dunántúli népi építészetben. Vasi Szemle XXX. 1976. 258—278. Tóth János: Népi építészetünk hagyományai. Budapest, 1961. 239. p- Tóth János: Göcsej népi építészete. Budapest, 1965. Tóth János: Az őrségek népi építészete. Budapest, 1971. 155. p. 4. Vö. Barabás Jenő 1969, 343. 5. Tóth János 1971, 27—34. 6. Szentmihályi Imre 1974, 104. 7. Biró Friderika 1970, 119—158 és 1972, 76—103. 8. Barabás Jenő 1969, 344. 9. Vö. Barabás Jenő 1969, 344 és Szentmihályi Imre 1974, 105. 10. Barabás Jenő 1969, 344. 11. Vas megyei vonatkozásiban ezt jói példázza Szalafőn a Papszer 13. számú egykori füstösház, melyet a pityerszerd műemlékegyüttesbe telepítettünk át. 12. Szentmihályi Imre 1971, 432. 13. Barabás Jenő—Bárdosi János—Tóth János: A Vas megyei falumúzeum programterve. (Kézirat) Bp. 1967, 127—130. 14. Gazda Anikó: Vas megye szlovének lakta településeinek települési és építészeti sajátosságai. Műemlékvédelem XI. évf. Bp. 1967, 21—30 és Tóth János 1971, 29—30. 15. Szentmihályi Imre 1971, 432—433. 16. Tóth János 1971, 29—30. 17. Savaria Múzeum néprajzi adattára NK—444. Sajnos nem egészen pontos. 18. Uo. NK—1052. 19. Bárdosi János: FeLsőszölnök, János-hegy 134. számú ház és gazdasági épület bontási naplója. (Kézirat) Szombathely, 1978. Savaria Múzeum néprajzi adattára NK—1129. 20. Pavel Ágost: Nyílttűzhelyű konyhák a hazai szlovénoknál. Néprajzi Értesítő XIX. évf. Bp. 1927, 138. ési Gazda Anikó 1967. 21. A lakóház oromfala mellett udvar felől elhelyezett oszlop (0.1) feltehetően a tornácbejárat egyik oldalát, illetve a tornáoajtó egyik szárfáját képezte. 22. A szlovén népi kifejezések fonetikus lejegyzésénél M. Kozár Mária segített, amiért e helyen is fogadja hálás köszönetemet. 23. Mindezt az is valószínűsíti, hogy a kapuszárfa és a tornácvég lezárását szolgáló kamraközfal közé, utólag még 2 db oszlopot állítottak (a 0.3 és 0.4 jelűt), mert csak így tudták biztosítani a szín teljes zártságát. 24. A szénatartó rekesz egy oszlop segítségével 80 cm-es magasságig kétoldalt zsilipéit deszkafallal ellátott. 25. A bontást augusztus 22-én kezdtük és október 19-én fejeztük .be. A szállításokkal együtt összesen 21 munkanapot fordítottunk rá. 26. Savaria Múzeum néprajzi adattára NK—1129. 27. A terített zsúpolást itt német zsupolásnak (po 'nenskon) nevezik feltehetően az osztrák közvetítés hatására. Ez a fedésteohnika Stájerországban és Szlovéniában egyaránt ismert, ezért a hazai megfigyeléseink, gyűjtéseink alapján italán nem érdektelen részletesebben is bemutatnunk. A zsúpolás megkezdése előtt kb. 1,5—2,5 ím hosszúságú és ujjnyi vastagságú, szép egyenes mogyoróvesszőket és kb. (50—70 iom hosszúságú vékony nyirvesszőket szednek. Az előbbiekkel a tetőlécekre terített zsúpot szorítják le, az utóbbiakkal a mogyoróvesszőket kötik a lécekhez. A tetőgerincre két oldalról faragott fenyőléceket készítenek, melyek valamivel vékonyabbak mint a tetőlécek. Ezek a tetőgerinc két oldalára kerülnek, kívülről egy-egy vízszintes sort alkotva. Lekötésükhöz vékony lucfenyőágakat alkalmaznak, amik jól ellenállnak az időjárás 269
