Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 11-12. (1977-1978) (Szombathely, 1984)

Néprajz - †Bárdosi János: A felsőszölnöki szlovén füstösház

viszontagságainak,. A zsúpot tövével lefelé helyezik a tetőre, amit a zsúpfelverő (pr'ouka) segítségével igazgatnak egyenletes vastagságúra. A cséplés óta tárolt zsűpkévéket széjjelibontják és ká&ebib csomókat készítenek belőle, hogy a (tetőre könnyebben feldobhassák. (Egy-egy ilyen csomó — amit ideiglenesen sízaknakötéllel ugyancsak összekötnek — klb. a gica három- vagy négyszerese). A tetőre feldobott kis zsúpköteget, csomót a zsúpoló széjj elbontja és egyenletesen a lécekre teríti, majd mogyoróvesszövel leszorítja, amit nyírveszszővel gúzsszerűen köt le a tetôiécre. Ahány zsúpcsomót széjjelterít, annyiszor köti le nyínvesszóvel a mogyoróvesszőt A következő zsúpadagot a még le nem kötött vesszőrész alá csúsztatja és úgy teríti el, hogy az előzőhöz, szépen csatlakozzon. Így halad soronként alulról felfelé, vigyázva arra, hogy az egymás fölé kerülő sorok jól takarják és egyforma vastagságban fedjék a tetőt. A legfelső sor felerészben már áthajlik a tetőgerinc másik oldalára. Az áthajló sorokat a tetőgerinc mindkét oldalán fenyőléccel szorítják le kívülről, amit lucfenyőággal kötnek a tetőlécekhez. Végül a vízszintesen elhelyezkedő két fenyőlécsort — a gerincen merőlegesen — kb. gica vastagságú zsúpkötegekkel, az ún. babákkal (babfca) fogatják le 50—60 cm-ként. A babákat mindig oda teszik, ahol a fenyőlécet lekötötték és ezek végeit is lucfenyőággal rögzítik. A babák középen meghajlítva fele-fele részben nyúlnak át a tetőgerinc egyik-egyik oldalára. Régen a ibabákat sározták is, sőt a közeikre sáros lemtöreket is hordtak fel. Adatközlőink szerint a sáros lentörekkel végigrakott tetőgerincet „a kányák és szarkák nem tudták tönkretenni, meg a szél sem tudta megkezdeni". Területünkön ismerik a kettőzött és kötözött zsúpolásmódot is, de a terített zsúpolást sokkal gazdaságosabbnak tartják, mert ennél lényegesen kevesebb zsúp kell egy-egy tetőre. Gyűjtőútjaink alkalmával több helyen olyan tetőjavítási móddal is találkoztunk, ahol a gerincen hosszanti irányiban végighúzódó sodrott szalmafonatra merőlegesen, kb. 40—50 cm-ként rövidebb szalmafonatok, Ibabák csatlakoztak. Vö. : Bárdosi János: Tetőfedés terített zsúppal. (Kézirat.) Savaria Múzeum néprajzi adattára NK—1225. 28. Tóth János 1971, 29—30. 29. U. o. 30. Feltehetően itt a füst eredetileg a felezett ajtó felső nyitott részén távozott. 31. Szentmihályi Imre 1974, 121. 19. lábjegyzet. 32. Szentmihályi Imre 1974, 121. 33. Felsőszölnökön, Szakonyfaluban, Pornóapátiban, Horvátlövőn és Rabapatyon (Bogyoszlón). A Vasi Múzeumfaluba is áttelepítettünk egy ilyen lakóházat Pornóapátiból. 34. Bővebben lásd Bárdosi János: Vasi Múzeumfalu Szombathely, 1975, 15. 35. Pavel Ágost 1927, 137. 36. U. o. 132. 37. U. o. 143. 38. A kemence méretei: H: 200 cm, Sz: 144 cm, M: 174 cm. A kemence előtti tüzelőpadka H: 145 cím, Sz: 51 cm, M: 80 cím. A kályha tüzelőnyílása előtti padka H: 116 cm, Sz: 30 cm, M: 79 cm. 39. A Vasi Múzeumfaluban egy német és egy horvát nemzetiségi lakóház kemencéjén is ilyen található a tüzelőpadka felett. 40. Vö. Szentmihályi Imre 1974, 125. 41. Az egykori tulajdonosok, valamint eltartójuk Grebenar Istvánné és a szomszédban lakó Kaincz István (1900) közlése alapján. A katlan mérete: H: 97 cm, Sz: 79 cm, M: 80 cm. 42. Bitnicz Lajos 1819, 73. 43. U. o. 44. U. o. 73—74. 45. Csaplovits János 1828, 3. erre utal is értekezése elején lábjegyzetben. 46. Pavel Ágost 1927, 143. 1. lábjegyzet. 47. Csaplovits János (Kossits József) 1828, 12. 48. U. o. 12—13. 270