Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 9-10. (1975-1976) (Szombathely, 1980)

Művészettörténet - Beke László: Kísérleti textil

SAVARIA 9—10. KÖTET A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 1975—1976 KÍSÉRLETI TEXTIL ВЕКЕ LÁSZLÓ Az alábbi értelmezésekkel a „közönséget" informálni, a „szakmát" viszont vitára provokálni és helyzetének átgondolására kényszeríteni szeretnénk. Megfogalmazásaink ezért kisarkítottak. Kísérleti textilről lévén szó, ostobaság volna örökérvényű törvények felállítására törekedni. TEXTIL : szálakból, szálas anyagok összeszövésével létrehozott termék. MŰVÉSZI TEXTIL: létrehozásánál, érzékelésénél esztétikai szempont is érvényesül. KÍSÉRLETI TEXTILMŰVÉSZET : olyan termékeket hoz létre, melyek a textil meghatározásában rejlő anyagi, technikai és funkcionális feltételeket megváltoztatják. Célja a textil új értelmezése, a fogalom újradefiniálása. ANYAG. Bármi lehet, ami szélként alakítható és alkalmazható. Leghagyományosabbak a szerves anyagok, állati eredetűek (gyapjú, lószőr, hernyóselyem stb.), vagy növényi eredetűek (len, kender, gyapot; de a vesszőkerítés vagy a háncskosár is textil!). Szervetlen anyagok: azbesztszál, üvegszál, aranyhuzal, alumíniumdrót. Újabbak a szintetikus anyagok: nylonzsinór, PVC-cső stb. Kérdés: a fonottkalács, a páncéling, az ostor vagy a copf vajon nem textil? Van-e egyáltalán olyan anyag, amit nem lehet fonni vagy szőni? (Természetesen ami az egyik művész számára végtermék, a másik számára lehet nyersanyag. A pamutból sodort fonalból készült trikóból applikációs elem válhat egy nagyobb textilkompozícióban. Megfordítva : egy halom kóc is lehet egy művészi folyamat végeredménye.) TECHNIKA, TECHNOLÓGIA. Hagyományos technikák : fonás, szövés, csomózás, kötözés, nemezelés, nyomás, festés stb. A technika többnyire a feldolgozandó anyag tulajdonságaitól és a várható felhasználás (funkció) kívánalmaiból adódik : vékony, rugalmas szál — sűrű, simulékony szövet. A kísérletező művész azonban nem tekinti örökérvényűnek a textil hármas meghatározottságát : a funkció, anyag és technika szabad kombinációival új technikákat is bevon a textil körébe, ezáltal a textil fogalmát is kitágítja. A filc és a papír előállítása hasonló — a papírruha is textil. És a celofánpapír? Csak azért ne lenne textil, mert eltérő technológiával készül? A fóliasátor ugyanazt a funkciót látja el, mint a ponyvasátor; a ponyvát ugyanúgy szövik, mint a nylonszálból a függönyt — mégsem fogjuk az anyagszerű megmunkálás esztétikai „törvényének" engedelmeskedve nylontüll alatt nevelni a paradicsompalántákat. Ha az üveggyapot textil, a táblaüveg csak azért nem textil, mert merevebb, mint a celofán vagy a PVC-fólia? Ha pedig a műanyagoknál tartunk : a PVC csipketerítőt nem „verik", hanem formába öntik. A technika vizsgálata elképzelhetetlen az anyag tulajdonságainak figyelembevétele nélkül. SZERKEZET. Moholy-Nagy László az anyagok megjelenési formáira a következő kifejezéseket alkalmazza : struktúra (az anyag megváltoztathatatlan belső felépítése), textúra (a struktúrából következő külső felület), faktúra (a megmunkálás révén keletkezett felület) és az anyagegységek összetételéből adódó — rendezett vagy rendezetlen — halmaz. A hagyományos textil szerkezetében főleg az első két állapot jut érvényre : egy szövött anyag struktúráját és textúráját meghatározza a lánc- és vetülékfonalak egymásra merőleges rendje. A kísérleti textil, mely a régi 321