Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 9-10. (1975-1976) (Szombathely, 1980)

Helytörténet - Lagzi István: A Nyugat-Magyarországon elhelyezett lengyel katonai menekültek történetének néhány kérdése

ció rendelkezésére állt. A kastély melléképületeiben menekültek lakhattak. Bük községben a Szapáry grófok vették pártfogásukba a lengyeleket. Nagykanizsán a helyőrség tisztjei, a polgármester és a bankigazgató segítségére számíthat­tak a menekültek. A falusi értelmiség többsége is lengyelbarát magatartást tanúsított. Letkés, Bük, Szentgotthárd helységekben tanárok, iskolaigazgatók, Kapuváron, Fertőszentmiklóson or­vosok, gyógyszerészek, különböző szakmákban dolgozó iparosok, parasztgazdák adtak segítsé­get. Sopron—Győr között valamint a magyar—jugoszláv határ mentén a vasutasok között is számtalan barátja volt a menekülteknek. A források és a visszaemlékezésekből arra következtet­hetünk, hogy a csendőrség és a határőrség tagjai között szintén voltak olyanok akik szemethuny­tak a menekültek „szökései" felett. Sőt, a táborok őrzésére kirendelt katonák is rokonszenveztek a lengyelekkel. A soproni Bánya- és Erdőmérnöki Főiskola, a mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Főiskola diákjai, tanárai lehetőségeikhez mérten számos lengyel fiatal sorsát egyengették. A győri orvosok lengyeleket segítő munkájáról maga a budapesti német követ is többször bírálólag emlékezett meg. A tábori élet sajátosságai A Magyarországra érkezett lengyelek többsége néhány napon belül „tábori" állományba került. (Egészen bizonyos, hogy néhány ezer személy rövid magyarországi tartózkodás, tájéko­zódás után Franciaországba utazott. Mivel megfelelő útlevéllel, pénzzel érkeztek Magyarország­ra ezért róluk — idő hiányában — nem készítettek névsort. Átutazó külföldiekként kezelték őket.) A menekültek részben a Magyar—Lengyel Menekültügyi Bizottság, részben a Belügymi­nisztérium IX. osztályának anyagi segítségére támaszkodhattak. A katonai személyek a Honvé­delmi Minisztérium 21. osztályának gondozásába kerültek. A menekültek ügyeivel számos — Magyarországon megalakult — lengyel szerv foglalko­zott. A polgári menekültek legfontosabb szervezete a Komitet Obywatelski dia Spraw Uchodzcami Polskimi na Wegrzech (A Lengyel Menekültek Ügyeit Intéző Polgári Bizottság Magyarorszá­gon) elnevezésű politikai és érdekképviseleti szerv volt. A bizottság elnöke Henryk Slawik, az emigráns lengyel kormány népjóléti miniszterének megbízottjaként (is) tevékenykedett. A ma­gyarországi Lengyel Egészségügyi Szolgálat vezetője dr. Jan Kollataj-Srzednicki orvostábornok, a Wiesci Polskié с újság főszerkesztője Józef Winiewicz, majd dr. Zbigniew Kosciuszko volt. Bu­dapesten a II. világháború kitörését követően is biztosították a Lengyel Intézet és a Lengyel Könyvtár (Instytut Polski, Bibliotéka Polska) működését. A vallási életet a Katolickie Duszpas­terstwo na Uchodzcami Polskimi na terenie Królestwie Wegier (A Lengyel Menekültek Katolikus Lelkipásztori Hivatala Magyarországon) Karol Mieczystaw Radonski tábori püspök vezetésével szervezték meg. A katonai személyek érdekképviseleti szerve a Przedstawicielstwo Polskich Zotnierzy Inter­nowanych w Królestwie Wegier jako organ 21. oddzial M. H. (A Magyar Királyságban Internált Lengyel Katonák Képviselete, mint a Honvédelmi Minisztérium 21. osztályának szerve) volt. A Képviselet első parancsnoka : Stefan Dembinski brigádtábornok a Magyarországon Internált Lengyel Hadsereg Képviselője címet viselte. ' 5 Apolgárimenekülteket az 1939. évi 100.000 sz. belügyminiszteri rendelet, valamint az 1939. november 7-én kiadott rendelet értelmében az elsőfokú rendőrhatóságoknál meghatározott idő­közönkénti személyes jelentkezésre kötelezték. A polgári menekültek is „táborban" laktak. A Lengyel Polgári Menekült Tábor a legtöbb esetben nem jelentett tömeges együtt élést, minden­napos ellenőrzést, adminisztratív szempontból alkottak egy-egy közösséget. A polgári menekül­tek szabadon közlekedhettek, lakást bérelhettek, dolgozhattak. A katonai személyeket szigorúbb bánásmódban részesítették. Az 1939. évi 49.402 sz. honvé­delmi miniszteri rendelet szerint, a nemzetközi egyezmények figyelembe vételével a Magyaror­287

Next

/
Thumbnails
Contents