Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 9-10. (1975-1976) (Szombathely, 1980)

Néprajz - Bárdosi János: Chernel István fertői és hansági kutatásai

Ceruzával tett megjegyzések a széleken : „Csempész halászat a viz sekélysége és a bérbe adás miatt nem fordulhat elő." „roppant nagy árendát fizetünk" Nyelvészeti és néprajzi szempontból egyaránt figyelmet érdemelnek Chernél fertői és hansági népnyelvi feljegyzései, melyek közül ehelyütt csak a nádra, nádasra, vízre, helynevekre, ill. földrajzi pontokra, időjárásra, halászeszközökre, halakra és fogásmódjukra vonatkozó adatokat ismertetjük szószerint. A könnyebb áttekinthetőség érdekében azonban a kiemelt népi kifejezéseket nagy kezdőbetűvel írtuk. Idézőjelet csak a hosszabb magyarázó szövegeknél alkalmaztunk. A Fertő homokzátonyai körül „... a viz örökösen játszik, ránczot vet, mint a mosolygó ember arcza, miért is a vizenjáró népség „mosolygóknak" nevezte el őket."

39 Mosolygó = „zátonyos, kis homok sziget a hol a viz mindig apró redős hullámjátékban van. (Hegykő)."

40 Dombnak menni — hullám vagy szél ellen menni hajóval. Aggott nád = tavalyi nád. Aggos = régi tavalyi nádas hely. Bakács = háromélű sásnemű növény. Csikill a víz = csekély, sekély a víz.

41 Nádság = nádas helyek. Nádcsuhu = nádrész a tóban. Öntés — régi nádszárak a mit a víz a partra hord. Szemetes = nádas, melyben tavalyi száraz nádszárak feküsznek és gazok. Bokor = egész nádrészek a tóban.

42 , .,Hegykői nádasnevek : Jegyző-bokra = a jegyző réczéket akart lőni, de nagy vihar lett s ide szorult hol a szél csillapodtáig maradt. Pipagyujtó — ide esik közelben a halászok kürtője s mikor a kürtőhöz mennek ennél a bokornál szoktak megnyugodni és pipára gyújtani. Csidernyei nádas. Boszorkánymártó — a régiek azt tartották, a boszorkányok idejében, hogy a valódi boszorkány elmerül a vizben, azért e helyen próbálták ki a gyanús asszonyokat. A ki elmerült belefojtották, a ki fennmaradt annak megkegyelmeztek. (Ez a nádas Eszterháza felé esik). Homoki parti nádas. "

4í Petyeregaz eső = permetezik. Elfülel a ponty = egy helyt marad. Meglövi magát = mikor az elfülelt hal egyszerre elriad s odább úszik. Czuppogat a ponty mikor megfogják = hangot ád. Harmatos a víz = mikor harmat száll a víz felületén egy vékony hideg réteg keletkezik szélcsendes időben. Bokorszám = csapatosan. Czuppogató hal = a ponty összemegy bokorszám június derekától — szeptemberig s a fejüket összetolja s tátogat. Ebben az időben járja a szigony. A csuka ha egy csoportban van s közibük lőnek megszédülnek, a ponty azonban csak akkor ha agyonlövik. Szigonyon a ponty csak akkor döglik mikor a hólyagját vagy kopoltyúját éri a szigony, különben bárhol érje a szúrás megint hal lesz belőle.

44 „A fogott csík hangjára azt mondja a hányi csíkász = nyiszákul. „Ollan lusta ez a hanyőrző, hogy még a babócsok sem kergetik meg."

45 Győzködni = erőltetni, reábírni ; győzködünk, hogy az öreg beszoruljon a faluba = reá akarjuk bírni, hogy az öreg bemenjen a faluba. (Az öreg Ferencz halász ősszel, mikor a bokor bemegy a faluba a kunyhóból. Czihelődni = készülődni.

46 Poros a levegő — mikor fátyolozott és nem tiszta. Megforrott a víz — néhány meleg nap után, mikor az egész tömeg átmelegült már. Halat bökni — szigonyozni. Meredő = merítő háló.

47 Folyogár = kis hajó. Sejmék, selymek — kákáról lehúzott vékony szál melyből zsineget sodornak a gyékény készítéshez. Gyuk-szél = a Fertő jégolvasztó szele. Horhágyra fagy a Fertő = hólyagosra befagyott helyek a nádasok körül, melyek nagy szél alkalmával keletkeznek mikor a hullámzó Fertő megfagy a nádak körül.

48 Az utóbbit Chernél a Magyar Nyelv 1914-es évfolyamában is közölte. „Horhágyra fagy a Fertő: ha hólyagos, gyenge jéggel váltakozva fagy be a viz, kivált szeles időben, mikor csak helyenként keletkezik erősebb, egyenletesebb jégtakaró (Hegykő)." Ugyanitt a Fertő déli vidékére vonatkozóan még az alábbi adatokat találjuk. „Linkó : sekély mélyedés a síkban, hol időnként meggyülemiik a viz". „... Péntek nem tart a héttel. (A halászok szerint ekkor szokott az időjárás változni)."

49 1%