Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 9-10. (1975-1976) (Szombathely, 1980)

Néprajz - Bárdosi János: Chernel István fertői és hansági kutatásai

Úgy érezzük, hogy az általunk fellelhető rajzok bemutatásával is gazdagíthatjuk a jelzett területre vonatkozó halászati ismereteinket. Chernél a fertői halászatról a következőket írta újságcikkében : „A halászatot érdeklő adatok közül megemlítem, hogy april közepén Medgyesnél dunai gadócsat vagy galócsát (Salmo Hucho) fogtak a halászok, egy termetes példányt, mely halfaj tudvalevőleg főleg a folyamokban tartózkodik. Meggyőződést szereztem arról, hogy a Fertőn csakis éjjeli halászat vihető s igy az uj halászati törvény, mely éppen az éjjeli halászatot eltiltja érzékenyen sújtja az itteni halásznépséget, minthogy ugy szólván beszünteti a halászatot. A Fertőn főleg az öreg hálóval dolgoznak s ennek ideje esteli harangszóra érkezik el s tart hajnalig; az öreg háló mellett súly jut a kürtőknek, de ezek csak éjszaki szélben s akkor is éjjel fognak, mert a pontyok — más hal á csukát kivéve nagyon csekély számban van a Fertőben — nappalon át a nádasok alján fülelnek. Nappali halászatra maradna tehát a tapogató, de evvel szintén csak éjszaki szélben s akkor is nem nagy menynyiségü halat lehet fogni."

37 Érdekes, hogy Chernél csak három féle halászati módot, ill. halfogó szerszámot említ cikkében — melyek a leglényegesebbek s egyben a legnagyobb múltúak a Fertőn — pedig kutatásai során bizonyára másokkal is találkozhatott. A fogási eredményesség szempontjából kétségtelenül helyesen emelte ki az „öregháló" és a „kürtők" jelentőségét a halászok érdekében. Chernél nemcsak megértette a halászok súlyos problémáját az éjjeli halászatot eltiltó rendelettel kapcsolatban, hanem segíteni is akart rajtuk, az újságban megjelentetett sorain kívül azzal is, hogy a hegykői halászok nevében kérvényt fogalmazott, amit Kertész György halászgazda aláírásával a főszolgabíróhoz felterjesztettek. Szerencsés véletlen, hogy e kérvény fogalmazványi példányát még 1960-ban megtaláltuk, az említett halászgazda utódjánál; Kertész Gézánál (Hegykő, Kossuth u. 55. sz.) — aki féltve őrizte Herman Ottó leveleivel együtt — és így azt egész terjedelmében, szószerint közreadhatjuk.

38 Fertői éjjeli halászatról szóló kérvény másolata. „662 Tekintetes Főszolgabíró Ur! Az 5162/889. sz. becses felhívásával közölt 8139/889. sz. földmüvelés ipar- és kereskedelmi m. kir. miniszteri magas rendeletre, mely az éjjeli halászatot szabályozni kivánja — tisztelettel alulírott hegykői lakosok halászok véleményünket és észrevételeinket a következőkben bátorkodunk felterjeszteni. A „Fertő" tavon a halászatot éjjel is engedélyezendőnek tartjuk a következő okoknál fogva. — * 1. Az éjjeli halászat folytán a „Fertő" halállománya kifogyás vagy teljesen kifogás által nincsen veszélyeztetve, mert a halak a talajnak sajátsága és nagymérvű iszapja és nádasokban elegendő menedéket találnak. 2. A halászat tulajdonképen vagyis a hal fogás bármiféle halászati eszközzel is éjjel történik. Mert igaz ugyan, hogy a kisebb halászati eszközöket nappalra kiviszik a vizből vagyis nappal húzzák azokkal ki a halat, de mindezek már éjjel lettek vizbe rakva, általuk a hal éjjel fogatott meg s nappalra csak a hal kiszedése maradt s ez igy maradna minden körülmények között. 3. Nagyobb hálóval pedig a „Fertő" taván nappal teljesen lehetetlen bármely évszakban is részben a már emiitett iszap, részben a viz sekélysége miatt, ugy hogy, ha az éjjeli halászat bármily csekly mértékben is korlátozva lenne a halászat teljesen megszűnnék. 4. Lopás, csempész halászat, vagy egyéb okok, melyek szükségessé tennék az éjjeli halászat megszüntetését, eddig nem fordultak elő s reméljük, ezután sem fog ez arra nézve okul szolgálni. — Ezeket s a „Fertő" tava mint álló viznek sajátságait kérjük figyelembe venni a az éjjeli halászatot ezen minden megszorítás nélkül engedélyezni. — Hegykőn 1889. május hó 24-én tisztelettel (A fogalmazás más kézírás és az aláírás is más.) Kertész György halászgazda" 195