Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 9-10. (1975-1976) (Szombathely, 1980)

Néprajz - Bárdosi János: Chernel István fertői és hansági kutatásai

1908-tól 1912-ig a szombathelyi „Vasvármegyei Múzeum''-Ъап tevékenykedett a természetrajzi osztály megalapítójaként, első őreként. Herman Ottó halála után 1916-ban a Madártani Intézet (akkor még Ornithologiai Központ) élére került, az erre legméltóbb örökösként. Itt írta „A magyar birodalom madarainak névjegyzéke" című művét, mely 1918-ban jelent meg. Szeretett intézetében sajnos nem sokáig tevékenykedhetett korai halála miatt. A nyomtatásban megjelent cikkeinek száma (könyveivel együtt) meghaladja a 260-at. „Számos hazai lapnak volt állandó munkatársa, de dolgozatait megtaláljuk a korabeli külföldi szaklapokban is.. . Gyűjtőútjain és általában munkájában nagy segítségére volt felesége, ... ki levette válláról az anyagi gondokat és így tette lehetővé, hogy Chernél István minden idejét szeretett tanulmányainak szentelhesse, s ezen keresztül a közösséget és a magyar tudományos ornitológiai haladást szolgálja. Életének nagy megpróbáltatása 1916-ban következett be, amikor Miklós fia az első világháború keleti frontján eltűnt. Fiát is ornitológusnak nevelte, és a tehetséges ifjú nagy reményekre jogosította szüleit. Nagy fájdalmában is a munkába temetkezett, és talán még fokozottabb megfeszítéssel dolgozott. A kemény, magát nem kímélő munka azonban aláásta egészségét, a Kőszeg és Vidéke című lap 1922. február 12-én adta tudtul olvasóinak, hogy a város világhírű tudósa súlyos beteg. Az influenza után fellépő tüdőgyulladással megviselt szervezete már nem küzdhetett meg, és 1922. február 21-én meghalt. Szülőhazát 1930. június 8-án a Magyar Ornitológusok Szövetsége márványtáblával jelölte meg. A házhoz vezető utcát is róla nevezték el."

6 Az általa 1896-tól folyamatosan telepített kőszegi kertet 1965-ben — születésének 100. évfordulója alkalmából — a Savaria Múzeum Természettudományi Osztálya, az egykori naplójegyzetei alapján rekonstruálta és a közönség számára megnyitotta. A későbbi továbbfejlesztés eredménye, hogy napjainkban a Chemel-kert már mint szabadtéri természetrajzi múzeum, madárvédelmi mintatelep és Chernél emlékmúzeum áll a látogatók rendelkezésére. A hálás utódok kegyelettel gondozzák világhírű tudósuk sírját a kőszegi temetőben, s emlékművével együtt minden év májusában megkoszorúzzák, a nagyobb évfordulóktól függetlenül is. Amint a fentiekből kitűnik, e kiváló ornitológusra vonatkozó adataink meglehetősen szűkszavúak, mivel jelen esetben nem az a célunk, hogy életrajzát és tudományos munkásságát részletesen ismertessük — ezt ugyanis az egyes évfordulók alkalmából már többen megtették

7 — hanem csupán az, hogy a Fertőre és a Hanságra vonatkozó kutatásainak eredményeit összegezzük, főleg néprajzi szemlélet alapján, amit a szakkutatók forrásértékű anyagként felhasználhatnak. Chernél István a soproni közigazgatási gyakornoksága idején, 1889 tavaszán kezdte meg a Fertő, majd a Hanság tanulmányozását. Élményeiről, megfigyeléseiről, kutatásai eredményeiről részletesen beszámolt arájának, a pozsonyi születésű Róth Dórának írott leveleiben, melyekből a szereteten, őszinte ragaszkodáson túlmenően, az ifjúi lobogás szinte soronként kiérezhető. Kétségtelen, hogy a lírai hangvételű, érzelmes, sőt nem egyszer túlfűtött „szerelmes levelek" kissé eltúlozzák, körül álcázzák az igazi mondanivalót, de a mai kutató feladata, hogy ezekből kihámozza, kikrislályosítsa a jövő számára használható adatokat. Cikkünkben olyan szemelvényeket közlünk Chernél leveleiből és naplóiból, melyek a jelzett területre vonatkoznak és nemcsak természettudományi, hanem néprajzi — ezen belül elsősorban halászati — szempontból is figyelmet érdemelnek. Az írásos anyagán túlmenően bemutatjuk rajzait is, melyeket az itteni kutatásai során készített. A Fertőre és Hanságra vonatkozó levél- és naplórészleteket — az események könnyebb megértése érdekében — igyekeztünk kronológiai sorrendben közölni. Ezek azonban a keltezéstől függetlenül néhány esetben kissé fedik egymást, mivel a kutató élményeit, megfigyeléseit nemcsak a vadászati naplóiban rögzítette tömören összegezve, hanem azokról — mint már említettük — levélben is beszámolt menyasszonyának. Azonkívül a később nyomtatásban megjelenő, előzetes beszámolónak vagy összegzésnek szánt cikkei, közleményei — melyek témánk szem176