Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 7-8. (1973-1974) (Szombathely, 1979)

Néprajz - Csaba József: A hajdina termesztése és felhasználása Vas megyében

3. kép. Hajdinaszalma hazaszállítása a cséplőgéptől. Csákánydoroszló, 1940. Abb. 3. Rücktransport des Heidenstrohs von der Dreschmaschine ; Csákánydoroszló, 1940 gatták. A száraz szemet zsákokban tárolták. Kedvező viszonyok között mindig megtermett anynyi hajdina, mint ugyanekkora területen rozs. A megszárított hajdina hamarosan felhasználásra került. Kásának dolgozták fel, vagy malomban lisztet őröltettek belőle. Kásának szánt hajdinát mégköv esztëtt iék

XA (gyengén megfőzték). Ha már megköveti (Farkasfán: mëgkiijjedëtt), ruhára teregetve, napon szárogatták.

15 Utána következett a hántolás a malomban vagy otthon. Az otthoni hántolást köle

störü mozsárban, vagy kásocsinyáluó\d\ (4. kép) végezték. Előzetesen megnedvesítették, vízzel meglocsolták, hogy a mag könnyebben kifordullon a kohábu.

]a Kásacsináló ma már kevés faluban található. Csákánydoroszlóban is (1952-ben) csak egy példányra akadtunk, melyet az ezermester törpebirtokos ifjú BABOS Ferenc, egy régi darab alapján készített el. Anyaga : két részből álló henger alakú bükkfa törzse. Szélessége 49 cm, a felső rész 24 cm, az alsó 22 cm magas. Három, 17 cm magas lábon áll. Az alsó rész tetejének peremére körbe kiemelkedő vaslemez abrincsot szereltek s így, ha a felső, körbe hajtható részt ráteszik az alsóra és működésbe hozzák, nem csúszik le róla s a kása is csak az abrincs alatti, ugyancsak vaslemezből készült lefolyócsőn pereghet ki. Az alsó törzsök bal oldalára 22 cm hosszú fafogantyú van szerelve. Ezzel, valamint a jobb oldalából kiálló 20 cm hosszú lábtartóval erősen le lehet szorítani úgy, hogy a felső tuskó körbehajtásakor nem mozdul el helyéről. A felső tuskó közepén lévő 4 cm átmérőjű lyukon át folyatják le a hajdinamagot a két rész közé. A felső, mozgatható rész szélére vas hajtóka van erősítve. Úgy a felső, mint az alsó tuskó érintkezési felületén, középből kiindulva sugarasan, erősen rovátkolt. Otthon a hántolást az asszonyok végezték. A hántolt hajdina neve : hajdinakáso. A saját szükségleten felüli részt egyesek literszám mérve piacon, vásárokon, búcsúkon értékesítették (5. kép). A még meg nem kövesztett hajdinából a malomban I. és II. osztályú lisztet őröltettek. Bizo210