Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 7-8. (1973-1974) (Szombathely, 1979)

Régészet - Pálóczi–Horváth András: A magyarszecsődi román kori templom régészeti kutatása

SAVARIA 7_8. KÖTET A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 1973—1974 A MAGYARSZECSÖDI ROMÁN KORI TEMPLOM RÉGÉSZETI KUTATÁSA PÁLÓCZI-HORVÁTH ANDRÁS Magyarszecsőd (Vas m., körmendi j.) a Rába bal partján, a Budapestről Graz felé vezető 8. sz. főútvonal mellett fekszik, Körmendtől 6 km-re. A falu központja a félköríves szentélyű, román kori téglatemplommal együtt mintegy 2,5 m-rel magasabban helyezkedik el, mint a műút D-i oldalán elterülő lapály, a folyó egykori árterülete. Az idők folyamán négy Szecsőd nevű település alakult ki, ezek DNy-ról ÉK felé haladva : Németszecsőd, Egyházasszecsőd, Terestyénszecsőd, Molnaszecsőd. A szomszédos Egyházasszecsőd és Németszecsőd 1937-ben egyesült Magyarszecsőd néven.

1 A középkori templom a régi Egyházasszecsődön áll. Egyházasszecsőd szintén két települést foglalt magában: ilyen néven a templom körül épült falut, melyhez kelet felől csatlakozott Terestyénszecsőd belterülete ; a XIX. század végére Egyházas-Terestyén-Szecsőd néven egyesült.

2 A templomtól K-felé alig 2 km-re, a Rába hídfőjénél találjuk Molnaszecsődöt, amely ma is különálló község. Csupán a jelenlegi helyzet ismeretében is arra a következtetésre lehet jutni, hogy Szecsőd eredetileg — valamikor a középkorban — egységes birtok volt, s a mai községek a birtok osztódásával keletkeztek. I. TÖRTÉNETI ADATOK Igen nagy bőségben állnak rendelkezésünkre Szecsődre vonatkozó oklevelek. Foglaljuk öszsze ezek alapján a falu és a templom kialakulását és a templom történetét. A teljes település- és családtörténeti feldolgozásra a régészeti terepbejárások után, más alkalommal kerítünk majd sort. A falu első okleveles említése szerencsés módon éppen a birtokadományozással kapcsolatos. II. András király 1205-ben Chernukey-i Chernuk fia Istvánnak adományozta a vasvármegyei Szecsőd, más néven Lápsa birtokot, minden tartozékával.

3 Az oklevél 1387/1399-i átírásban maradt fenn, hitelessége azonban kétségbe vonható. A hibás keltezést (1209) — melyet még lehetne a másolás számlájára is írni — már Fejér György kiigazította.

4 Szentpétery Imre felhívta a figyelmet a szöveg zavarosságára, pl. nem derül ki, hogy István tartozik-e a várjobbágyok közé vagy az adományozott birtokon laktak ilyenek. Hans Wagner szerint hamisításra utal a Chernukey helynév, melyet a megadományozott apjának nevéből etimologizáltak ; lehetséges, hogy a szöveg II. András egy eredeti oklevelén alapul, annak vagy megcsonkított átirata vagy birtokjogi szempontból készült hamisítása. A birtoktörténeti adatok a burgenlandi oklevéltár véleményét nagyrészt alátámasztják. Feltűnő ugyanis, hogy Chernuk fia István minden korlátozás nélkül az egész birtokot kapja, holott a terület Ny-i részén 1237-től igazolhatóan mindig a Sennyeiek birtokoltak, és István leszármazottai, a Szecsődiek csak később jutottak ott birtokrészhez.

5 Szecsődnek ezt a részét nevezték Lápsának, a XIII. század első felében már lakott hely volt (1237: predium Lapsa; 1238: villa 133