Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 7-8. (1973-1974) (Szombathely, 1979)

Régészet - Pálóczi–Horváth András: A magyarszecsődi román kori templom régészeti kutatása

Lapsa, terra Lapsa), a Herman nemzetségbeliek is birtokoltak itt.

6 A XV. század elején jelent meg a Németszecsőd helynév (1407, 1429, 1433: Németh Zechewd alio nomine Lapsa), amely Lápsát kiszorította a használatból, de dűlőnévként a mai napig megmaradt.

7 A birtokadományozásnak az 1205-i oklevél szerinti mértékét tehát méltán kétségbe lehet vonni, de magát az adományozás tényét, időpontját és az adományt nyert személyt nem kell megkérdőjeleznünk. A Szecsőd helynév Árpád-kori földrajzi neveink korai, XI—

XII. századi rétegébe tartozik, s így arra utal, hogy a korábbi birtokos osztatlan állapotban bírta a területet. Chernuk fia István megjelenésekor a közös néven illetett, de már megosztott birtoknak nemcsak Ny-i, hanem feltehetőleg K-i fele is lakott lehetett. Lápsa falu feltűnésével egyidőben, sőt éppen annak 1238-i határjárásánál említik István és Gelca (Selke) faluját, vagyis a későbbi Egyházasszecsődöt, ugyanis a birtokos testvérpár a Szecsődiek családfáján a második generációba tartozott.

8 Falujukon keresztül ment a nagy út Újvár (Németújvár) felé. A család már a harmadik generációban ágakra szakadt, ennek következtében a XIII. század végétől több birtokosztásról van tudomásunk. 1283-ban Chernuk fia István unokái megosztoztak Szecsőd fölött, Nagy Iván szerint ekkor említik először a templomot, melynek kegyurasága, a királyi kisebb haszonvételek, valamint a családi iratok osztatlan állapotban maradtak.

9 1288-ban 26 határjelet állítanak fel a falu K-i és Ny-i része között, az előbbi Selke (Gelca) fia Tristianus birtoka, az utóbbi unokatestvéreié, Adorjáné, Sándoré és Miklósé.

10 1339-ben már a 4. és 5. nemzedék tagjai osztozkodnak közös birtokaik: Kukmer, Chernuk, Seek, Zechewd és Kayd fölött, mindenütt ugyanazt a módszert, a birtok Ny-i és K-i részre való osztását követve. ' ' Ez az oklevél több szempontból is figyelemre méltó. Itt szerepel először a falu Egyházas-Szecsőd (Ighaza-Zeucheud) néven, amely egyelőre még az egész megosztott birtokot jelöli. A falu K-i fele ugyanis a későbbiekben a Terestyénszecsőd nevet viseli, nyilván a XIII. század végén élt Tristianusról, mivel ebben az időszakban más ilyen nevű tagja nincsen a családnak. A belsőséget már 1288-ban vesszősövénnyel választották el, ez az É—D-i irányú határjel szerepel 1339-ben Tövismegye (Tywismege) néven. Bárány L. hívta fel figyelmemet arra a magyarországi településtörténetben oly ritka tényre, hogy a XIII. század végi határjelek lényegében napjainkig fennmaradtak.

12 Ma Tüskeszernek nevezik a Terestyénfalu (= Terestyénszecsőd) és Házasfalu (= Egyházasszecsőd) között húzódó ÉÉNy—DDK irányú határvonalat, amely egy 2,50—3,0 m széles árokból és az azt szegélyező tüskés bozótból áll. Terestyénszecsőd telkei az árokra támaszkodnak. 1971-ben régészeti terepbejárást folytattunk, s a beépített területen, illetve attól É-ra és D-re az árok mentén több helyen gyűjtöttünk középkori cserepeket. A település tehát hét évszázadon keresztül ugyanazon a helyen állt, a határvonal kontinuitása is igazolható. 1339-ben a család közös birtokainak sorában ott találjuk Chernuke (Chernuk) falut, ez azt jelenti, hogy az 1205-i oklevélben az adománybirtokos származási helye nem költött adat.

13 Chernuke topográfiai meghatározása azonban nagy nehézségekbe ütközik. A Nyugat-Dunántúlon meglehetősen gyakori, szláv eredetű helynévről van szó, amelynek különböző változatait Kniezsa István éppen a vidék honfoglalás kori szláv lakosságának bizonyítékaként idézi.

14 Hasonló formában említik a Zala megyei Chernuk vagy Chernuch falut (1361,1362; ma Kis-Csernec néven Kerkaszentkirály, Csernec alakban Muraszemenye része), ugyanitt a szomszédos Csörnyeföld 1361-ben Chernefulde néven szerepel.

15 Zalaszentgrót táján 1418-ban említik Churnukot.

16 Csernec nevű helységet a régi Vas megye muraszombati járásában is találhatunk, FelsőLendvától DNy-ra (1265: poss. Chernech), illetve Muraszombattól DNy-ra (Muracsernec). '

7 Nem tudjuk, hogy ezek közül melyik falu lehetett Chernuk fia István származási helye. A szecsődiek többi birtoka mind Vas megyében található : Kukmér Németújvártól Ny-ra, Szék (Sárosszék) Németújvártól É-ra és Szombathelytől Ny-ra, Kajd pedig Szombathelytől DK-re.

18 Ebbe a körbe még leginkább a Zalaszentgrót közelében fekvő Churnuk illik bele. Ugyanezen a környéken található Nagy Tilaj, a Tylay-i nemesek birtoka, márpedig ez a család a XIII. század végén a szecsődi nemesekkel közösen volt birtokos Széken, Kukméron és Szecsődön, s e birtokokra vo134