Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 5-6. (1971-1972) (Szombathely, 1975)

Jelentés a Vas megyei Múzeumok 1971–1972. évi munkájáról - Savaria Múzeum, Szombathely - Régészeti Osztály (Szentléleky Tihamér)

a terület eddig átkutatatlan volt, mintegy nyolcvan méter hosszan, egy méter széles kutatóárok kibontására került sor. A hálózatos feltárási rendszernek megfelelően, minden három méteres szakasz után, egy méter széles osztófal maradt. Az Iseummal szemben három helyen, erre az észak-dél irányú kutatóárokra merőlegesen, két méter széles kutatóárkokat nyitottak, egészen a bazaltkő borítású észak déli irányú római út szegélyéig. Ezekben az árkokban mutatkoztak a kettős határolófal nyomai. E kettős határolófaltól keletre mégegy keskenyebb, mintegy 60 cm széles, észak-déli irányba futó falalapozás mutatkozott. Az 1972. évi feltárások először ennek a keskenyebb határoló falnak déli szakaszát határozták meg. A korábbi ásatások során mutatkozott négyszögletes pillér vagy esetleg oszlop lábazatok sora folytatódott itt. A pilléres sor déli szakaszán falfestményes réteg került napvilágra. A behullott falfestmény-lepények, egyes helyeken még érintetlenül feküdtek a kutatóárkokban. A falfestmény díszítésének rendszere is kibontakozott. Vörös sávokkal osztott világossárga mezőkben növényi elemekből kialakított füzérek és kerek gyöngysor díszű medailon mezők látszanak. A medailonok belsejét alakos ábrázolással látták el. Ennek ma már csak kisebb nyomai fedezhetők fel a töredékeken. Rendkívülien épen feküdtek a feltárt területen a stukkó párkánytöredékek. Profilált párnatag után cseppsor következett, majd egy újabb párnatag zárta le a falfestményes mezők felé a párkányzatot. A feltárások során tisztázódtak a korábbi rétegek is. A feltárt terület északkeleti szakaszán, a mai Isis szállóval szemben épen maradtak fenn éppen ezek a korábbi rétegek. Még a II. század végének és a III. század elejének nagyobb arányú építkezései előtt két rétegben is előkerültek épületnyomok. Ezeknek az épületeknek padozatát terrazzóból öntötték s oldalfalait, legalább is a lábazatokig kőből építették. Kiemelkedő lelete volt ennek a feltárási periódusnak az a fehér márványból faragott fogadalmi tábla, melynek hármas alakjai középen a császárt, jobbján Hermest, balján Silvánust ábrázolják. A kőfaragó igen jó minőségű munkát végzett, s művészi tehetsége a provinciára jellemző faragásmód mögött is jól érezhető. Az Iseum körzete első feltárási periódusa ezzel lezáródott. A dokumentáció benyújtása után a terület végleges rendezésére tervet kellene készíteni. Az eddig feltárt részletek már megmutatják, hogy a négy utcával határolt mai városi insulát ligetes romkert részére kellene szabadon hagyni, melyben még a növényzet telepítését is a feltárt és még feltárandó és bemutatásra kerülő régészeti maradványoknak kellene megszabnia. P. Buocz Terézia a Járdányi Paulovics romkertben a műemléki helyreállítási részlettervek elkészítéséhez, az I. ütem területén, a Romkert Cukrászda alá húzódó római kori épület délkeleti szögletén, az útkereszteződés mellett periódusmeghatározó feltárásokat végzett. Ennek az épületszakasznak felszíni rétegeit már korábban kibontották. Az új feltárás során két periódust lehetett megállapítani. A két periódusú kőépület alatt faépítmény nyomai mutatkoztak. Ugyancsak P. Buocz Terézia hitelesítő leletmentő ásatásokat végzett Sárvárott az Óvár környékén. A feltárások során bebizonyosodott, hogy az Óvár nem középkori létesítmény, mint eddig vélték, hanem római kori földtábor. Ezzel tovább kiegészül az a kutatás melyet P. Buocz Terézia a Rába menti római kori földtáborok témakörben már folytat. Ugyancsak ő a Rába mentén már 1971. évben leletmentést végzett Zsennye község északi határában, ahol talajjavítási munkálatok során római kori sirok kerültek napfényre. Gondos terepbejárása során római kori településnyomra bukkant, közvetlenül a Rába folyó mellékágaival szabdalt területen, a római temető közelében. 1972. évben P. Buocz Terézia ezen a területen egy római kori épület alapfalait tárta fel, в az igen meg578