Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 5-6. (1971-1972) (Szombathely, 1975)
Helytörténet - Szövényi István: Régi kőszegi patikák
működése átmenetileg szünetelt, és csak 1711-ben nyílt meg újra. A Wallner Ferenc orvostudor alkalmazásával kiépült városi egészségügyi szervezet éppen e nehéz időkben, a kuruc-labainc háborúk szörnyű viszontagságai közepette, valamint az 1712-ben dúló nagy pestisjárvány idején alig nélkülözhette a gyógyszertár működését. A nehézségeket a város úgy hidalta át, hogy az orvos felügyeletével elrendelte a szükséges gyógyszerek kiszolgáltatását. Az egykorú feljegyzés szerint „1710. december 19 j én a soproni gyógyszerész a város által megrendelt orvosságokat átküldötte, s a már előbb átküldött éknek árát 105 frt 14 krlba számította föl. Az orvosi szereiket illetőleg a tanács azt határozta, hogy azokat az orvos vagy sebész kezeire adni nem szükséges, hanem a Burgerstuban mellett lévő boltban kell elhelyezni, és amennyit azokból az orvos elhasznál, rendesen följegyezni, hogy minő célra fordította, hogy azután a tanács az orvosságok árát az illetőktől beszedhesse." 17 E szükségmegoldás nyomán nyílt meg Kőszegen a város kezelésében álló gyógyszertá r _ д kezdeményezés nem egyedülálló, mert már a XVI. sz-baai nagyobb városainkban, Selmecbányán, Brassóban és Lőcsén is működtek a város tulajdonát képező gyógyszertárak. Igazolásul idézhetjük a tainácsülési jegyzőkönyv sorait: „A Szigethben Apothecarius Rikker helyet, denomináltatott, és tétetött Szalay István." 18 Mivel a németországi származású Rikker János Leonard patikus 1712. március 4-én nyert Kőszegein polgárjogot, 19 kétségtelen, hogy a Szigetben felállított városi gyógyszertárnak ebben az időben már szakképzett vezetője volt. A hiánytalan és pontos gyógyszerellátásra nagy szükség volt, mert 1711-ben a pestisjárvány felütötte fejét. A város a pestises betegeik elhelyezésére megvásárolta az északi kapu melletti Eokhom házat és kórházzá alakította át. 20 A Herpiusok örökébe lépő Küttel-család sorát 17164>an Küttel Sámuel nyitotta meg. Az 1718. január Ы-én. polgárjogot nyert Küttel-ős 21 a városi iratokban 1727-ibein szerepel először „actualis hypothecarius" foglalkozás megjelöléssel egy rét-ügyben. 22 A „tényleges" jelző arra utal, hogy képzettségét már nem az elődöktől szerzett gyakorlat útján, hanem magasabb fokon bizonyára a bécsi céhben sajátította el. A városi egészségügyi szervezetben hamarosan kivívott tekintélye révén 1728-ban Komáromy János városi orvos ellenében védelmiébe vette az egyszerűbb sebészi funkciókat végző Schneider Pál „fördős" mestert. Az orvos sógora ugyanis Sopronból ide költözvén a tanács engedélye nélkül — az adófizető polgárok kárára —boribélymesterséget űzött. A feljelentés alapján a tanács megtiltotta az orvos sógorának a mesterség további gyakorlását azzal a szigorú figyelmeztetéssel, hogyha mégis megtenné, a városból kitiltják. 23 Nemsokára újabb panasszal fordult a tanácshoz Küttel Sámuel és Schneider Pál, mert tudomásukra jutott, hogy a tanács intelme mit sem használt, sőt a városi orvos új patikát készül felállítani. Ezért a tanács Losy Lászlót és Unger Mihály formundert, a városrész népiszószólóját bízta meg, hogy újbóli figyelmeztetését és tilalmát az érdekeltekkel közöljék. 24 A patika felállítását, bár ebben az időiben az orvosi gyakorlattal a gyógyszerészi ténykedés nem ellenkezett, a tanács azért nem engedélyezte, mert már úgyis két patika volt a városban: a Magyar Hóstádban Küttel Sámuelé, a városi gyógyszertár padig a Szigetben. Az előbbi a Herpius-ősök-től örökölt helyen az „Apotheoarius utcá"4>an — mai helyén — állott. Az utca egy útjaví423
