Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 5-6. (1971-1972) (Szombathely, 1975)

Helytörténet - Bárdosi János–B. Dorner Mária: Adatok a sárvári (és kőszegi) fazekascéh történetéhez

lasztaná, véle egyenlőképpen büntettessék meg. E végre az atyamester fel­vigyázókat rendeljen, 5. Ugyancsak ismét tilalmaztatik, ki óra után — úgymint kilenc óra után — kimaradna és kártyajátékot folytatná és ez megtapasztaltalak, duplán bün­tetődik, (melyre az atyamester felvigyázókat rendeli ós maga is vigyázzon. Erős tilalommal ttütatik. 6. A vándorlegény, ha a szállóhelyre, a fogadóba érkezik, ahol atyamester nem volna, tartozik a oéhmiesternél „meg telleni, munkát kérni" és az ajánlott műhelyt minden vonatkodás nélkül felvállalni. 7. Mindenekelőtt tartozik az ő igazságát a vándorlókönyvet vagy, ha tanuló­levele van a társaság ládájába bezárni és reá gondot viselni köteles mind­addig amíg csak ott fog dolgozni. Ha pedig az olyan legény, kinek műhelye akad, jól és tisztességesen viselte magát, azon idő köziben vándorlását foly­tatni akarja, annak időben felmondani kell, hogy az atyamester adja más­nak is. 8. Ha a legény helyiben nem akar tovább maradni, akkor az atyamester tar­tozik az ő tanulólevelét és „kuntsaftját" kiadni, ami megmutatja, hogy vi­selte magát, hogy valahol nem adós, vagy más osinytételek nem adják elő magukat. Valamint, hogy forgását bizonyíthassa, ós hogy miként viselte magát. 9. Egy legénynek se szabad két heti felmondás ellőtt mestereinek műhelyéből terhes és elégséges — a céhmester ós komisszárius által megvizsgálandó •— okok nélkül kiállni. De ha a legény oka elégségesnek ismertetik el és mes­terét elhagyni kívánja, 14 nap élőt felmondani köteleztetik. Ha ezen eset­ben — rendszerint — városunkból csak fél esztendő múlva távozik, akkor más mester műhelyébe beállani szabad lószen. 10. Ezen esetben szintúgy, mintha egészen elköltöznék mesterének előre fel­mondani köteleztetik. Azon mesternél kinek műhelyéből ki akar állani, szó­val és írással bizonyít tasisa, hogy jól viselte magát. 11. Ami itt mondatott a legények felmondásáról mindaz a mesterembereket is illeti, ha őket tovább tartani nem akarják, „erre mindazon által azon eset­ben tartoznak, ha magokkat jól viselik" másképp a szófogadatlan legényt, ha ilyennek ismerték és ítélték magaviseletében, a céh komisiszárius által és minden felmondás nélkül műhelyéből a mesterember kitilthatja. 12. Mivel a mesterlegények ugyanazon adakozást, melyet a betegek, vándorló­legények számára vagy más szükségekre nézve a fertály v. esztendei, vagy minden hónapban tartoznak összegyűjteni és azokat összeadni, amely 15 krajcárok egyenként meg nem haladják a társaság ládájának „különös röjtö­kében" lévőket, az atyamester és bejáró köteles felvigyázni, hogy ezen ösz^ szeadogatott pénz a tobzódásra,, vagy más idegen végekre ne fordíttassák. Mire fordították légyen, számot kell adniok, melyet azon társaságban az atyamester és bejárómester — akiket illet a megvizsgálásuk — ha kíván­tatik a céh komisszárius megítélése alá is vetni kötelesek. 13. Mivel pedig minden jól elrendelt társaság fő céljának kell az Isten tiszte­letének ós félelmének lenni, minden mesterlegény ún. nemes fazekas oéh­beli legény köteles szentmise és prédikáció hallgatására szorgalmatosan és okvetlen eljárni, ha pedig elmaradnának első ízben 15 krajcárra, másod íz­ben 30 krajcárra, ha pedig prédikációról is elmaradnának, ismét annyira büntetődnek. 14. Aki a céh kántormiséiről elmarad, annak egész heti bére elvesztése bánja 344

Next

/
Thumbnails
Contents