Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 5-6. (1971-1972) (Szombathely, 1975)

Néprajz - Bárdosi János: Rovásfák mint perdöntő bizonyítékok

alkart reá fogni ami nem való ..." A továbbiakban kifejti a rovásfákkal kapcsolatos véleményét is, amiket szerinte csak a bakonyi csárdában lakozó szegény legények, alias duhajok, cséplők, phairiseiusok, téves írástudók, a 13 városi czigányok szoktak felhasználni és azzal élni. „Hattyey Jósef alperes felől ki itt előkelő polgár — és írni igen is jól tud, nem kelí elhinni, hogy felperes rovására szaruit volna — annyival is inkább mivel irtásban foglalt utalványokat bocsátott ..." a felperes rendelkezésére, akitől még így is kevesebb téglát kapott, mint amennyit megrendelt. „Furcsa valamit kettős úton rováson — mellynek hitelt adni nem lehet, ésmelly darabokkal egyedül czimbalmot kellene verni és pengetni — végre utalványokon keresni —, a törvény csak egy jó utat ösmér — az írást — tehát félre a czimbalom veregetőkkel és tánczoljom czimibalom nélkül. Fő esküt a rovásra alperes el nemi fogad, de azzal felperest meg sem kínálja — mivel az idén igen sok gomba és vargánya termett — gyoimorgörcsiben dönteni nem akarja — mert beáihatna az epidémia — ... Bétsi .. .kevert cholera. Mind nem ide való — de ha szabad volt írni felperesnek — szabadjon alperesinek is magát egy kissé kifújni. Tanú kihalgatásnak nints helye, mert alperes 174 ft 62 xr-at megfizettni úgy is kész — annak ü személyessen ellene mond — mivel e kotsisok nagy serege tisztelettel legyen mondva többnyire mind becsípett — lajha és álmos fráterok — kiknek kihalgatására szükség nintsen. Rovása alperesnek soha se volt — nem is lészen — mivel vagyon üzleti könyve •—• melly ... a rovásnak helyit pótolja... Alperes tehát felperesinek válaszában minden betűit •—állításait és okoskodásait tagadja — semmit be nem ösimér és a miit (beösmért további költség nélkül 'mitől legalább is ezúttal magát f elmentettni kéri — barátilag meg fizetni) fogja. Alperes magát ellenfoeszédében felhozott védelméhez képest a kereset terhe alól továbbra is felmentettni kéri." Ezzel a tárgyalás befejeződött, de az alperesi ügyvéd minden tiltakozása ellenére, az 1866 szeptember 21-én megtartott polgári törvényszéki ülésen Taschler József városbíró, a tanuk kihallgatása mellett döntött : „Mielőtt jelen perben ítélet hozatnék, a felperes által javallatba hozott Cziczer Ferencz, Cziczer István, Tímár Ferencz, Ress János és Bedőcs N. Hetyey Jósef kocsissá az C. alatti kérdő pontokrai kihalgatása elrendeltetek, határidőül f. 1866. évi Október ho 19

ik napjának reggeli 9 órája kitüzetik, mely napra a tanúk ós felek megidéztetnek, alperesi ügyvéd úr utasítatik, hogy a felperesi tanukhoz intézendő ellen kérdő pontjait előfob vagy a fenneíbbi napon beadhatja. Miről Burgmann József felperesi és Vörösváry István alperesi urak éntesítétnek." Tekintettel arra, hogy a tanúkihallgatás a rovásokkal és azok alkalmazási módjával kapcsolatos, érdemes a tanuk számára előre összeállított — és C. alatt mellékelt — kezdőpontokat is ismertetnünk. Ezek alapján a tanúvallomások is énthatŐihbé válnak számunkra. íme a kezdőpontok a név szerint szereplő és a rovásfákat használó fuvarosok számára: 1. Esméri-e a tanú Hettyey József szaíbó mestert, és Pék Ferencz téglavetői házbirtokost mindketten szombathelyi lakosokat? 2. Igaz-e: hogy tanú mint fuvaros e. f. 1866

ik évi fcikeleti időben Hettyey József új házának felépítéséhez a Posta utzában, Pék Ferencz téglavetőjétől rovásra téglát hordott el? — és mennyit? 3. Igaz-e: hogy ezen rovások szerint, — melynek egyik fele a téglavetőnél maradt, másik fele pedig Hettyey Józsefnek visszakerült, — ez utóbbi a fuvarbért fizette ki a hordásért? 4. Igaz-e: hogy Hettyey József egyedül csak a fuvarbért fizette ki tanúnak, 313