Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 5-6. (1971-1972) (Szombathely, 1975)

Néprajz - Szentmihályi Imre: Egy göcseji kásté

A köztudat szerint kástu nálunk csak az Őrségben és Göcsejben volt,. és ezeket először 1818-ban, az Örségben említik. Eddigi ismereteinket módo­sítja néhány lényegesen korábbi zalai adat. Az egyiík 1753. évi és az északza­lai Bőröndről (ma Hagyárosbőrönd) való. Az osztálylevélből kitűnően a nemesi kúria részei: „egy kalhas szoba, egy konyha, egy kamra, egy cséplő szín, egy istáló, egy kastu, egy alatta való hidassal."' 1 Hagyárosbőrönd egyik említett tájegységhez sem tartozik» A XVIII. század derekán tehát Göcsejen és ör­ségen kívül is ismerték a kástut, mely jelen esetben kétszintes — a lakóháztól feltehetően külön álló — építmény volt. A paraszai kastéhoz hasonlóan itt is elsősorban az épület emeletét nevezik kástunak. Ha a XVIII. század derekán tényleg nagyobb területen is volt elterjedt a kástu, viszont első ismert adatunk tényleg Göcsej szívéből, a „szegekéből szár­mazik. 1750-ben Pálfiszegen, a kisnemes Pálffi család épületei — közelebbről az istálló és a pajta — között van felsorolva „az Kásto." Jellegéről iratunk 5 többet nem árul el. Egy másik korai zalai adatunk a „szegek"-kel szomszédos Nagylengyelből és 1760-foól való. A népes Pálfi családnál itt van „Ház, Kamrák, Pajta. Istáló, Ako, Kasto, Hidas és az Kert hasovánnyai." fi Ez a kástó is a háztól különálló: az akol után említik. Ez a szóalak Göcsejben később már nem fordul elő. A ma Becsvölgyéhez tartozó Barabásszegen, a parókiális háznál is van a XIX. század elején kasté(ly). 18024эеп és 1807-ben csak megemlítik a „Kástél v. Kotsi szint... az úgy mondatott Kástély"-t. 7 1817-ben már némileg le is ír­ják: „Van ezeken kívül magánosan a kert mellett egy Kastély, vagy emeletes­Kamara, mellynek az allya Pintze. Mind íaragott fából valók." 8 A „szegek" egy másik falujából, Milejből ugyancsak több adatunk van a múlt század első feléből a nemes Salamon család /cástéjáról. — 1825: „Az Kas­tély, alatta lévő ólai együtt..." (A ház és a birkaakol közt említve.) — 1826: „Kásté, állával együtt... A Kástéba találtatott egy szökrön ..." — 1848 • a la­kóház után van említve a borona kástél (másutt: kastély.) — 1850: „a lakó háznál találtatott egy derék boronából épült hidas, és egy derék ólly; Ezeken épült Kástél, melly jó boronából épült.. ." <J A mileji Salamonok kástéja (kástél, kastély) tehát különálló, emeletes boro­naépület volt. Az adatokból világosan kitűnik, hogy elsősorban az épület, eme­letét nevezték kásténak. Göcsej és Őrség első leírásaiban is szerepel a sajátos épület. Nemesnépi Zakál György így ír 1818-ban az őrségi kástwról: „Kástu, à melly fábul rakott kis épület egy emeletre. Az emelet alatt Pincze, vagy Kamara tartatik ... Az­emeletbe... fel akogatotit hús, szalonna, s' más egyéb főzelék tartatik." 10 Zakál leírásából világos, hogy ő a különálló, emeletes, terménytároló boronaepületet tekintette kástunak. 1838-ban Plánder Ferenc ismerteti a göcseji kástél: Itt a (kerített) házbeli „nagyobb kisebb kamarákon kívül, minden valamire való gazdának van egy... különös kamarája, mellyben à családnak nagyobb értékű eszközeit; zsiradékját és pénzét tartják, s ezt Kástyénak nevezik..." Ebbe csak a nagycsalád fejei léphetnek be. 11 — Az eddigiektől eltérő szóalak inkább a kásté(l) formához kapcsolható. Plánder nem említi, hogy az épület emeletes lenne. Göcsej nagy néprajzkutatója. Gönczi Ferenc a századforduló táján gazdag anyagot gyűjtött a kástukról is. Ezeket első íziben 1905-ben publikálta, 12 majd •—• lerövidítve — 1914-ben is. 13 A göcseji kástukat első, bővebb közleménye alap­ján ismertetem, figyelemmel a néhány lényeges eltérésre is. 270

Next

/
Thumbnails
Contents