Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 5-6. (1971-1972) (Szombathely, 1975)

Néprajz - Szentmihályi Imre: Egy göcseji kásté

A névváltozatokat (kástu, kásti, kástil) a német kastel szóból származtatja,. — ezzel az épület eredetére is utal. „A kástu mindig külön áll." Kerített házaknál, ahol 3—4 kamra is van, „ott kástukra nincs szükség." Nem úgy az egyenes és hajlított alaprajzú házaknál, „különösen, ha a gazda módosabb volt, elmaradhatatlan építmény volt régebben a kástu." Ezen az éles fogalmazáson 1914-ben lényegesen enyhített. Ott már csak arról ír, hogy az egyenes és hajlított ház szobájával szemben van a kástu. Másutt közli is egy udvar alaprajzát, ahol a kerített ház mögött kástu van feltűntetve.

14 A kástu és a kerített ház valóban nem egymást kizáró építmények. Örségben, a szalafői Pityerszeren Zsoldos Antal kerített házához földszintes, ugyanott özv. Visontai Dánielné egykor kerített házához emeletes kástu tartozik. Mindkettő a kerített ház tömbjén kívül, a szoba előtt van. A kástu és a házforma kapcsolata tehát nem annyira egyértelmű, miként azt, Gönczi korábban látta. A funkció(k) tárgyalása után megjegyzi, hogy építészetileg „a kástu is ház, kisebbített alakiban." Két fő formát különböztet meg: az emeleteset és a földszinteset. Előbbi emeleti része magtár, itt mindig gabonát tartanak. Lent burgonyát, tököt tárolnak, de használhatják raktárnak, vagy barkácsoló munkahelynek, esetleg disznóólnak is. A földszintes kástu egyetlen helyiségében gabonát tárolnak hordókban és hombárban, továbbá gazdasági eszközöket is. Ami lent nem fér el, azt a Tiiéiba rakják. Rajzokon és fényképeken öt keresztvéges boronafalú, emeletes (kétszintes) és egy földszintes kástut mutat be. Utóbbi kivételével a gyűjtőhelyeket is közli. Az öt emeletes kástunál egyszerűbb („legrégibb") és fejlettebb formákat különböztet meg. Előbbiek alsó réisze vagy félemelet (disznóól), vagy földpince, illetve az épület tornác nélküli (3. ábra.) Az emeletes kástuk mind Göcsej szívéből, a „szegek" vidékéről valók! (3. és a 4/1—4. ábra.) Milejből kettő (3. és 4/1. á.), Kustánszegről is kettő (4/2— 3. á.) és Barabásszegről egy (4/4. á.) épületet közöl. Viszont a földszintes kástu (4/5. á.) „már elüt a ... Göcsej északnyugoti részén található kástuktól. Ilyent Göcsej déli s keleti részében szoknak építeni. Kamra alakú."

15 Gönczi tehát hangsúlyozza a göcseji kástuk alapvetően eltérő kettősségét: a „szegekben" emeletes, Göcsej déli és keleti részén földszintes kástuk vannak. Ez újabb adat a földrajzi Göcsejen belüli, térben is eléggé elhatárolható néprajzi kettősséghez, melynek eredendő oka a történeti-társadalmi okokra visszanyúló eltérő fejlődés. (Kisnemesek a „szege к "-ben, jobbágyok Göcsej többi részén.) Ezt a kettőséget már Plánder is észrevette az 1830^as években.

16 ma pedig fokozott jelentőséget tulajdonítunk neki Göcsej népi kultúrájának vizsgálatában.

17 Gönczi a valóban szép és sajátos (emeletes-erkélyes) kástukat az egykori kisnemesi területen találta meg. Feltehetően az ok, hogy Plánder nem is említi ezek típussajátosságait az, hogy anyagát nem az általa lebecsült református kisnemesek falvaiból, hanem katolikus jobbágy-híveitől, Délgöcsejben gyűjtette.

18 Itt pedig — Gönczi szerint is — más típusú, egyszerű, földszintes kástuk voltak. Erre vall az is, hogy Plánder a kástyé előtt a kerített házat és nagycsaládot írja le. Ez pedig nem a „szegek" kisnemesi vidékére, hanem a jobbágyközségek népére volt jellemző.

19 A különálló, földszintes kamráknál Göcsejben a kásté, kástu megnevezéssel nem találkoztam. Az őrségi Ispánkon viszont, Batha Gábor házánál a különálló földszintes „kamrát" korábban Zcástónak nevezték.

20 Gönczinél ez az építmény valójában kétosztatú: a zárt karara mellett egy féligmeddig nyitott tér is 271