Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 5-6. (1971-1972) (Szombathely, 1975)

Régészet - Tóth Endre: A római lakosság-kontinuitás kérdése a Nyugat-Dunántúlon

a Sabaria név, mint a Szombathely. A magyar név később ugyan gyakrabban fordul elő a magyar nyelvű szövegekben, de nem kizárólagosan használják ebben az esetben sem a Szombathelyt. A külföldi említések szinte kizárólag csak az antik nevet ismerik. A Sabaria név, mint a város hivatalosan használt neve (nem csak az egyházi forrásokban) a XIX. sz. végéig szerepel, így az I. katonai felmérés jegyzőkönyvében, a II. katonai felmérés (1844) szombathelyi részletén (BORBÉLY A., Vasi Szemle 5 (1938) 33, 35., 2. kép.) továbbá még az 1899. évi helységnévtárban is. A német Steinamanger név először 1392-ben, soproni német oklevélben fordul elő (HÁZY J., Sopron szabad királyi város története I. Oklevelek, H/1,: STAINAMANGER) és továbbra is német nyelvű oklevelekben és szövegekben fordul elő: 1428: HÁZY J., i. m. H/2 375.; 1445: CSÁNKI II 720.; továbbá: 1490: STAIN AM ANGER (FIRNHABER, F., Archív f. österr. Geschichtsquell. 2 (1849) 403.; 1490: STAIN AM ANGER (Miksa császár két német nyelvű oklevélben, dátumban; Firnhaber i. m., nr. 22.) 1491: SABARIAM UUALGALITER STAIN AM ANGER (a pozsonyi béke szövegében, FIRNHABER i. m. 485.). 25. MELICH J., Az 1113. évi zobori oklevél „Aqua Túrna"-járói valamint Nagyszombat város nevéről., Dolgozatok II. Nyelvtud. Ért. 41. sz. (Bp. 1963) 88.—, 97.—, 26. Említenek egy Sabariat Körös megyében, Kraljeva Velika körül (CSÁNKI D.. Körös megye a XV. században, Bp. 1893, 38.). 1334-ben említik a sabaria szent Margit templomot és 1501-ben ennek plébánosát. A helység feltehetően Subotica, Várasd megyében, Kaproncától ÉNY-ra. A templom a zágrábi püspökség kamarcsai esperesi kerületében állt. (CSÁNKI D., Körös megye 67.). Említenek 1334-ben egy harmadik Sabariat is, mint plébániával rendelkező falut (CSÁNKI D., Körös megye 81.) Sabarianak nevezik Muraszombatot 1430. március 3-án (LUKCSICS P., XV. századi pápák oklevelei I., Bp. 1931., 1364.), amikor is szent Miklós plébánia templomát említik. Nem lehet szó Szombathelyről, mint Csánki hiszi (Tört. földr. II 729), mert Szombathelyen soha nem volt szent Miklós tiszteletére szentelt templom (vö.: LUKCSICS P., i. m. I 507., 735.). Zala megyében is találtunk egy Sabariat 1478-ban (CSÁNKI III 112.), és 1429-ben az esztergomi egyházmegyében tűnik fel egy Sabaria, Keresztelő szent János templomával (LUKCSICS P., i. m. I 1185.). Sabarianak nevezi az érsekújvári kódex Nagyszombatot is (Nyt X 42, 343.). 27. VEN. FORT., CARM., 5 11., MG Auct. ant. IV/1 104.: PANNÓNIÁÉ, UT PERHIBENT, VENIENS E PARTE QUIRITIS, EST MAGIS EFFECTUS GALLISUEBA SALUS. 28. A QUIRITIS jelentéséhez vö. az idézett kiadás kommentárját, továbbá a paris-i kiadás (M. CH. NISARD, 1887., Coll. des auteurs latins avec la traduction en français de..., 145.) kommentárját, azonkívül: HUIUS LANGOBARDI AUXILIO FRETI, EXIERUNT AD VERSOS QUIRITES (i. e. Romanos, sc. Neapolitanos) : Chron. sancti Benedicti Casiniensis 14., MG Scrip, rer. Langob., 475, 30. Venantius útjához lásd: WOPFNER, H., Die Reise des Venantius Fortunatus durch die Ostalpen, Schiern—Schriften 9 (1928). 29. Vö.: BONA I., Avar lovassir Iváncsáról, Arch. Ért. 97 (1970) 257, 122. jegyzet. 30. MG Concilia II 172.— ; Vö. : BALICS L., A kereszténység története hazánk mai területén a magyarok megtelepedéséig, (Bp. 1901) 226,—. 31. BONA I., i. m. Acta Arch. Hung, 23 (1971) 294. 32. MELICH J., HonfMg 415. 33. ALMER, A.—TERRABASSE, A. DE, Inscriptions antique et du Moyen Age de Vienne H. Inscriptions du Moyen Age (Vienne 1875) 53.—, DACL XV 846., 10 798. kép.; J. SIRMONDI SOC. JESU presbyteri. Opera varia (Venetiis 1728) II 76.— ; ALFÖLDI A., A kereszténység nyomai Pannoniában a népvándorlás korában, Szent István Emlékkönyv I. (Bp. 1938) 163.; MÓCSY A., Pannónia, PWRE Suppl. IX. 776. 34. Vö.: SCHMIDT, L., Geschichte der deutschen Stämme. Die Ostgermanen (München 1941) 270, 277., 490.; EGGER, R., Civitas Noricum (Rom. Antike frühes Christentum I. Klagenfurt 1962) 117.; VÁCZY P., Antik Tan. 8 (1961) 257.; a kérdést utoljára részletesen BONA I. vizsgálta: Antik Tan. 16 (1969) 275., 280. 35. MG Concilia II 588, 20.; MG Script, rer Langob. 393, 35. 36. BALICS L., i. m. 158.; NAGY L., Pannónia sacra, Szent István Emlékkönyv I 146.; EGGER, R., RLiÖ 16 (1926) 108.— ; Ua. Die ecclesia secundae Raetiae (Röm. Antike und frühes Christ. П. 73., 83.). Elfogadta azonban ZEILLER, J., Les origines chrétiennes dans les provinces Danubiennes de Г empire romain., Paris 1918, 142, 403., 598. 239