Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 5-6. (1971-1972) (Szombathely, 1975)
Régészet - †Erdélyi Gizella: A pannóniai kapitoliumi triász-együttesek
a felső rész pusztulása miatt nehéz közelebbről megállapítani. Általában felteszik, hogy tetején oszlopon, Jupiter szobra áll, 43 mert az emlékmű a császár üdvéért Jupiternek lehetett dedikálva. JEGYZETEK 1. A tanulmány kézirata Erdélyi Gizella hagyatékából került elő. A szerzőt halála sajnos megakadályozta befejezésében. Nem tudjuk, hogy a kéziratot a szerző befejezettnek tekintette-e. A tanulmány feltehetőleg egy nagyobb, a pannóniai római kőemlékeket feldolgozó munka része. A lábjegyzeteket és a kivonatot Tóth Endre állította össze. 2. S. Schoenvisner: De antiquitate et históriáé Sabariensis., Pestini 1791., XII. tábla.; Paulovics I.: Savaria capitoliuma, Arch. Ért. 1940. V., VI., VII/7 táblák.: Die römischen Steindenkmäler von Savaria (Szerk. : A. Mócsy— T. Szentléleky, Bp. 1971 214. sz., 173. kép. Az egyes emlékekhez tartozó teljes irodalmat nem idézem, csak az első, ill. az érdemben tárgyaló publikációkat. A régebbi és teljes irodalom az idézett munkában megtalálható. 3. Lipp V.: VREÉJ 5 (1877) 18,— ; Tóth E., A savariai insula-rendszer rekonstrukciója, Arch. Ért. 98 (1971) 158., 191. jegyzet.; Schoenvisner i .m. 61. és XIII. tábla: lehelymegjelölést Schoenvisner nem ad. 4. Schoenvisner i. m. 61.; Lipp V.: VREÉJ 5 (1877) 18. 5. Alföldi A.: Kapitoliumok Pannoniában, Arch. Ért. 39 (1920—22) 14. 6. S. Schoenvisner i. m. 61., XX. tábla.; Mócsy—Szentléleky i. m. 215. sz., 174. kép. 7. Paulovics I.: Arch. Ért. 1940. 23.— 8. Schoenvisner i. m. XII, XIII, XX. tábla. 9. Paulovics I., Arch. Ért. 1940. 20., Lipp V.: VREÉJ 5 (1877). A lelőhelymeghatározás egyedüli alapja azonban Schoenvisner idézett munkája, aki viszont a közölt leletek esetében sohasem a tényleges lelőhelyet, hanem az akkori őrzési helyet adta meg: jelen esetben — és sok más darabnál is — az új püspöki palotát, ahol viszont a Szily János püspök által összegyűjtött kőemlékek nyertek elhelyezést. A későbbi kutatók (Lipp, Paulovics) azonban Schoenvisner közléseit tényleges lelőhelyként értelmezték. Hogy ezek az építészeti tagozatok valóban a középkori vár körzetében kerültek elő, azt nagy súlyuk valószínűsíti: Schoenvisner munkájának megjelenésekor a város egyébb területein elfekvő kőemlékeket — legalább is a nagyobb darabokat — még nem gyűjtötték össze kőtárba; a Jupiter torzó sem volt még a püspöki palotában. De ebben az esetben is az egész középkori (külső) vár szóba jöhet. A lelőhely tehát pontosan nem határozható meg. 10. S. Schoenvisner i. m. XVI. tábla.; Mócsy—Szentléleky i. m. 233. sz. 11. A szerző feltehetően a Schoenvisner i. m. XVIII. táblán közölt darabra gondolt, de ez a darab Mócsy—Szentléleky i. m.-ben nem szerepel; a szombathelyi Savaria Múzeum kőtára őrzi. Schoenvisner korában a tagozat az új püspöki palotában volt. 12. Bella L.: Arch. Ért. 14 (1894) 74.— ; Szakái E.: Soproni Szemle 19 (1965) 330,— ; Sz. Póczy K.: Arch. Ért. 94 (1967) 223. 13. Ua. 14. A következő téglabélyegek kerültek elő, másodlagosan felhasználva egy olyan falban, melv akkor állt, amikor az épület capitoliumi szentélyként már nem létezett: LEG X G Р F; IMP ANT AVG P; LEG XI G P F; LEG I AD P F; Balla L., i. m. Arch. Ért. 14 (1894) 76.; vö, még: Szilágyi J., DissPann 11:2 (Bp. 1933) 103. 15. Alföldi A., i. m. Arch. Ért. 39 (1920—22): C. Praschniker: A soproni kapitoliumi istenségek, Arch. Ért. 51 (1938) 29. 16. C. Praschniker i. m. Arch. Ért. 51 (1938) 29. 17. Szakái E., Soproni Szemle 19 (1965) 333. 18. J. Regner: Tirocinium fori, PWRE II. R., XII 1451. 19. Thulin; Jupiter, PWRE XIX 1136. 20. Ua. 1137. 21. A Róma-városi Capitoliumhoz lásd: M. Cagiano de Azevedo: I „Capitolia" dell Impero Romano, Atti délia Pontificia Ace. Romana di Arch., Ser. III. Memorie 5 (1941) 3.; Thulin: Jupiter, PWRE XIX 1136.; Hülsen: Capitolium, PWRE III. 1532. 22. M. Cagiano de Azevedo i. m. 5. 23. BMC II 722=29. tábla 5.; 712=29. tábla 6.; 850=41. tábla 4.; 877=4a. tábla 8.; vö. még: H. Sauer: Die kapitolische Trias, JHefte 45—46 (1950—51) 80. 228