Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 5-6. (1971-1972) (Szombathely, 1975)

Régészet - Wessetzky Vilmos: Egy madárábrázolásos savariai relief

különösképpen az egyiptomi kultuszok Rómában, majd a provinciákban okoztak. E helyen nem bocsátkozhatunk a kérdés részleges elemzésébe. Utalunk J. Leclant,

4 W. H. Müller,

5 J. Bergman,

6 Tran Tarn Tinh,

7 L. Vidman,

8 J. G. Griffiths

9 erre vonatkozó legutóbbi műveire, melyékben elsősorban az Itáliába került egyiptomi vallásos eszmék eredeti egyiptomi gyökereinek kimutatása és kihangsúlyozása egyre erőteljesebb mértékben történt meg. Nem térhetünk ki a kultusz alapjául szolgáló későegyiptomi vallás jelenségeinek vizsgálatára sem, csak kiemelhetjük az Isis-Osiris hit átütő erejét, amelynek kisugárzása jelentkezik azután az Egyiptomon kívül elterjedt kultuszokban is. Az egyiptomi vallás egyes elemeinek pozitív vagy negatív értékelése már a kultuszok átvétele időpontjától kezdve jelentkezett. A mai tudományos irodalom már tisztábban lát az egykori Egyiptom ellenes, — Rómában nagyrészt politikai indítékú — érvelések megítélésében.

10 Hagsúlyozni kívánjuk azt is, hogy nem egyiptológus szakelfogultság vezet annak felismerésére, hogy a kultuszok átvételének jelentősége — amint azt Alföldi András egy korábbi alapvetéseire támaszkodó utóbbi munkájában

11 kihangsúlyozta — az alsóbb és felsőbb rétegekben egyaránt nagy volt. A kutatók véleménykülönbsége csupán abból adódik, hogy az aránylag nagy számú Egyiptomból származó, vagy helyi készítményű emléktárgy közül melyek kifejezetten kultikus vonatkozásúak. Jogos az a kutatási irányzat is, amely erőteljesen felülvizsgálja a hamisítványok vagy a nem bizonyítottan helyi leletek eseteit. Nem tekinthetjük azonban elfogadhatónak a publikációknak azt a módját, amely az utóbbiak kihangsúlyozjásával szinte kétségbe vonja a kultuszok erőteljes meglétét, még olyan esetekben is, amikor pl. egy egyiptomi szentéi}'- bizonyítja azt.

12 Ezzel szemben fel kell vetnünk azt is, hogy nem zárható ki teljesen a lehetőségek határán belül egy olyan felfogás sem, amely összefüggést lát iaz egyiptomi tárgyú művészi ábrázolás és a kultikus tartalom között. Egy ilyen összefüggés nem feltétlenül bizonyított, de sammiképpen sem szabad azt minden esetben kizártnak tekintenünk. Ilyen esettel állunk szemben pl. a Székesfehérvári Múzeum Nilusjelenet kövénél,

13 amely Fitz Jenőnek a gorsiumi kultuszközpontra vonatkozó kutatásai alapján nyilván ottani eredetűnek tartható és egy szarkofág oldalát képezte. (2. kép) Egy ott újabban előkerült kisázsiai eredetű kultusztárgy pedig arra int, hogy keleti leletanyagra lehet még a továbbiakban is számítani. 2. kép. Abb. 2. 218