Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)

Szövényi István: Képek a dualizmus-kori Kőszeg történetéből, Chernel Kálmán naplói alapján

1887. május 21.: „ ... Szájbclyi volt vendégünk, mely alkalommal fölkért, hogy а kőszegi kerület képviselőjelöltjét Szél Kálmánt ide érkeztekor a város határában szónoklattal üdvözöljem." 1887. május 30.: „...Délután lobogókkal feldiszitett 30. kocsin indultunk el Szél fogadtatására ... s a svábfalui malomnál állapodtunk meg . . . Küldöttségünk élén én a jelöltet rövid alkalomszerű beszédben üdvözöltem ... A Strucz szálloda előtt a fogatok megállottak, s Szél átöltözködése után kocsikon a korábbi rendben a bálházhoz robogtunk, melynek udvarát, és termét nagy számú közönség lepte el. Itt Szél államférfiúi nagyszabású, és hatású, leginkább financziális ügyeinkre, és javítására czélzó érvekben gazdag tartalmú programbeszédét előbb magyar, majd német nyelven feszült figyelem közt megtartotta . . . Hangos éljenzésck között követjelöltünk, a személye felé irányult bizalmat megköszönvén, a képviselőség elfogadására késznek nyilatkozott." 1887. június 9.: „Ma tartotta a kerületi függetlenségi párt értekezletét a bálházi teremben. Ez alkalommal Pázmándy Dienes humorral vegyes hosszabb előadásban kárhoztatta a Tisza kormány politikaiját, s könnyelmű gazdálkodását. Végül Madara Gábor budapesti iparost ajánlotta a kerület követj elöl tjéül..." 1887. június 17.: „Mai napra lévén kitűzve kerületünk országgyűlési képviselőjének megválasztása, követ jelöltünk Szél Kálmán ÍV olt minister Уг 8 .óraikor {megérkezett. . . Kezdetben Szél Kálmán mintegy 100. — majd 150. szavazattal volt előnyben, ezalatt az ellenpártiak száma mindegyre növekedvén, számosan aggódtak, és kétségeskedtek Szél győzelmén. Miután a szavazás berekesztetett. . . Szél 155. többséget nyert..." Érdekes bepillantást nyújt a napló a város belpolitikai életébe is. A kiegyezés utáni idők legjelentősebb változásaként Kőszeg is elvesztette hajdani autonómiáját, és sz. kir. város címének megtartásaival megyei várossá lett. A város különleges státusának megszűnése tovább élezte az osztályérdékek és politikai nézetkülönbségek harcát, ez jellemezte a városi képviselőtestület és a polgármester választását. 1889. július 6.: „Két párt alakult az egyiknek Szovjálk Hugó, a másiknak Markovits, és Tiuczenthaller voltaik a fő kertesei. Az előbbi a régi képviselők mellett, ... a másik pedig egészen új emberek megválasztása mellett izgatott a plébános irány adásával. Én részemiró'l eltekintve minden egyébb teMnteleiktől ж új niévsorozatoa adtam szavazatomat, az okból mert az előbbi képviselet Kossuth Lajos díszpolgárrá való megválasztása ellen szavazott, de különben is a régi képviselők a közgyűléseket igen hanyagul látogatták meg, s így gyakrabban megeselt, hogy közülük csak néhány telyesítette a bizalom által reá ruházott kötelességet. Ezen indokoknál fogva tollát én az egészen újjá át alakítandó névsorra adtam szavazatomat mely 110. szavazat ellenében 170. szavazatot nyert." 1889. szeptember 8.: „ ... Kasinoban találkoztam Markovits ügyvéddel, és Pötzelberger mérnökkel, (kik tegnap érkeztek vissza a parisa kiállításból, . . . Szinte jelen volt a helyiségben Tuczenthaller Lajos mérnök kormánypárti ravasz izgató, kivel a f. hó 16-án véghez menendő polgármesteri állomás betöltése iránt értekeztem, ö Tipka Ferencz jelenlegi városkapitány mellett nyilatkozott, míg én ezen erélynéküli tehetetlen ember ellenében Nagy József szolgabírót ajánlottam. Érveléseim azonban reá nem hatottak meggyőződésem szerint az okból, mert ő, úgy vele egyetértő társai oly picibus masculust óhajtottak a közügy rovására, és kárára a városi ügyek élére állítani, ki mindenben az ő akaratjuknak, és befolyásuknak legyen engedelmes eszköze, mely részükre szerezze meg a hatalmat a hatósági ügyek elintézésében." 389