Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)

Szövényi István: Képek a dualizmus-kori Kőszeg történetéből, Chernel Kálmán naplói alapján

1889. szeptember 16.: „... Reisig Ede alispán megnyitván a közgyűlést azonnal a kijelölő bizottság által még reggel megállapított kijelölt tisztviselők megválasztásának eszközlésébe fogott a képviselő testület. A polgármesteri hivatalra első helyre Tipka Ferencz városi rendőrkapitány, a 2-ra Nagy József szolgabíró lévén kijelölve, tíz képviselő által aláírt beadványra titkos szavazás határoztatott ol. . . Bcadatott összesen 55. szavazat ebből Tipkára esett 32. Nagyra pedig 23. minél fogva Tipka a polgármesteri hivatalban az alispán által megerősítetett. A többi hivatalnokok egy kettő kivételével, szinte szavazás útján lettek megválasztva azon párt által, mely a győztes Tipka mellé sorakozott... A győztes párt főemberei Tuezentballer, Markovits, Matics, ön hasznúikat vadászva, a konezból maguk számára szerezték meg az előnyöket. Szemelőtt tévesztvén a város érdékeit egy tehetetlen embert állították a közigazgatási ügyek élére, hogy önmaguk működését annál biztosabban érvényesíthessék. Az erkölcstelenség csírái, csak is csenevészett gyümölcsöket hozhatnak." Az epés és kemény bírálat után joggal feltehetjük a kérdést, vajon a Chernél által pártfogolt dzsentri származású szolgabíró jobban képviselte volna-e a város érdékeit, mint a kőszegi pékmester fiából szorgalma és tehetsége révén felemelkedett Tipka Ferenc. A válasz a kor társadalmi problémáinak elemzéséhez vezetne, de ebihez a naplóíró vagy egyáltalán nem, vagy nagyon is félve nyúlt, miként az alábbiakból is kitűnik. 1890. május 1.: ,, . . . Az europaszerte megindult munkás mozgalomnak — minthogy a mai napon nagyobb város okban az elégedetlen iparos osztály (nagyobb bér, is kevesebb munka kierőszakolása végett zajos tüntetések által alkart elérni <— a félénkebb lelkűek itt is némi aggodalommal nézték elébe, de bizony városunkban az efféle jelenségeknek nyoma sem mutatkozott." Végezetül tekintsünk bele a napló alapján a város dualizmus-kori kulturális életébe. Kőszeg lakosságának viszonylagosan magas műveltségi szintjét elsősorban, kitűnő oktatási intézményeinek köszönhette. Az 1871-ben közzétett statisztikai adatok szerint

17 az ország városai közül Kőszegen volt a legkisebb az analfabéták száma (15,1%). Fontos kezdeményezésnek tekinthetjük a 3—6 éves gyermekek foglalkoztatására létesült kisdedóvó intézetet is. Ennek alapításáról a napló így tájékoztat bennünket: 1868. március 6.: „ ... Még a hatvanas évek elején, többen egy értekezlelben gyülekeztünk össze a czélból: hogy néhai Paletta-Gutten Terézia 2000 ft végrendeleti hagyatékának alapján a város kebelében egy kisded óvodát létesítsünk . . . Végre lelkesítő ösztönzés után sikerült Schey Fülöp bárót hiúságának f elköltésével reá bírnom: hogy az óvoda felállításához jelentékeny összeget fölajánlott." — A nemes célra állami kötvényekben 10 000 Ft-ot és egy házat ajándékozott azzal a kikötéssel, „hogy az intézetben a kisdedek minden vallás különbség nélkül ápoltassanak." — Az óvoda pártoló egylete 15 alapító és 200 rendes taggal megalakult, s egyelőne bérelt helyiségben Kbely Hermina oki. felügyelőnő vezetésével a gyermekek gondozása megkezdődött. Már az első évben 120 gyermek, köztük Chernél Kálmán fia is látogatta az intézetet. 1870: „Kisdedóvodánk, melynek létre jöttén eleget fáradoztam, napról napra nagyobb lenidületnek ment elébe. Habár az óvoda fentartására szükségelt költségeket az alapítványi tőkék kamatjaiból, úgy az óvenkint befolyó tagsági díjjakból kellőleg födözhettük, de egy óvoda épület fölállítására semminemű összeggel sem rendelkezhettünk, ennek vailósítását egyedül a kedvező jövőtől reményiettük. Söhey Fülöp az óvodai ügyek érdekében folytonos levelezésben lévén velem . . . május 20-án tartott választmányi ülésünkben ... személyesen megjelenvén kijelentette, hogy a kisded óvoda épü390