Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)

Szövényi István: Képek a dualizmus-kori Kőszeg történetéből, Chernel Kálmán naplói alapján

1871: „Kerületünk országgyűlési képviselője Szabó Miklós királyi táblai elnökké neveztetvén ki, hivatalos alkalmazása folytán új képviselőnek -választását tette szükségessé. Értiekezletünk, mely az új képviselő kijelölésié czéljából gyűlt össze Falk Miksára a kitűnő publiczistára, a Pesther Lloyd szerkesztőjére vetette figyelmét, ki felszóllítáшлкга ia jelöltséget Ikéizséggiel elfogadván, minden ellenjelölt né'Ilkül ikerületiünlk képviselőjének egyhangúlag meg is választatott, ki ezentúl egész 1875-ig képviselte a kőszegi kerületet. Itt léte, s többszörös megjelenése alkalmával érintkezésibe jöttem a fényes tehetségű férfiúval, ki valahányszor a kerületet meglátogatta, asztalomnak szívesen látott vendége volt." 1881. jún. 5.: „Délutáni 4 órákkor a bálház termében tartotta Szájbelyi Gyula kerületünk országos képviselője beszámoló, és program beszédjét, kevés számú közönség jelenlétében. Érdekest sokat nem mondott, szónoklatának főtartalmát a Kőszeg—szombathelyi vaspálya létrehozása, s úgy a megye székhelyén Szombathelyen fölállítatni tervezett laktanya fölépítése ellen eszközlésbe veendő eljárás, úgy a maga részéről követendő közreműködés képezte." 1881: „Junius 24-én ment véghez kerületünk országgyűlési képviselőjének Szájbelyi Gyula rohonczi birtokosnak megválasztása, ki kerületünket eddig is képviselte, minthogy minden ellenjelölt nélkül lépett föl „párton kívüli" programinál a mintegy 300. vidékről bejött rválasztó által képviselőnek kiküál tátott. Mellette semmi lelkesedés sem nyilatkozott. Néhány helybeli ügyvéden kívül (Szovják, Markovits s. a. I.) az értelmiségbőil a választás iránt kevesen érdeklődtek, s a városi közönség is igen közönyösen viselte magát. Nem is csoda, mert a korábbi években megejtett izgalmas választások a választóik józanabb, úgy nagyobb részét kifárasztották, elkeserítették, s visszariasztották annál inkább is, mert a választásokra pazarolt költségeknek, fáradalmaiknak, a várt remények, s eredmények legkevesebbé sem ifelelték meg." Az országois politikai küzdőtéren tornyosuló hullámok átcsaptak a városi közéletbe is. A személyes ellentétek háttere gyakran politikai nézetkülönbsiégben gyökerezett. 1882. július 10.: „Markovits József takarékpénztári ügyvéd jelent meg nálam, s tanácsomat kérte ki az iránt: hogy mily eljárást kövesen Fügli Károly polgármester irányában, ki őtet a „Kőszeg és vidéke" helybeli lapnak legutóbbi számában becsületsértőleg rágalmazta. iNolha ie lkot férfiú iközt azelőtt szoros baráti 'viszony létezett, újabb időiben a Jegmérgosieblb gyűlölség, és ellieinségoslkedés táimajdoitit, és ura'llkoidoitt, mely még inkább fokozódott az által, hogy a legközelebbi városi közgyűléseik egyikében Markovit« vizsgálatot indítványozóit Fügh ellen az okból: hogy az általa minden közgyűlési engedély nélkül telyesített költekezésekről számot adjon, és feleletre vonassék. Az indítvány elfogadtatott, s a vizsgálat eszközlésére egy bizottság neveztetett ki. Fügh tehát bosszújának kifejezést adandó a helybeli lap utolsó számának mellékletében Markovits ellen durva, s mélyen sértő terjedelmes nyilatkozatot adott ki, melyben a többek között Markovitsot kabzsmak, hazugnak, és gyávának bélyegezte, s őt úgy állította pelengérre, mint a kivel tiszteséges embernek becsülettel érintkezni nem lehet. E személyeskedések alaptalanok, s minden esetre túlzottak valánák Markovits ellenében, ki a közvéleményben értelmes, szorgalmas, becsületes ember hírét élvezte, kinek árnyoldalául csak is szenvedélyes, nyers, kimondó szögletes modorát lehetett fölhozni. Markovitsnak a fenforgó körülmények között egyéb tanácsot nem adhattam, mint hogy ez ügyet lovagias módon intézze el .. . Másnap a párbaj délutáni órákban az alsó 386