Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)

Szövényi István: Képek a dualizmus-kori Kőszeg történetéből, Chernel Kálmán naplói alapján

erdőben pisztolyra minden veszély nélkül megtörtént... A két ellenfél nem békült ki, s ongeszthetlen gyűlölséggel hagyta el a küzdtért. . ." Az ellenzéki pártvezérből konmányelnökké lett Tisza Kálmán taktikázása oda irányult, hogy a mandátumok többségét megszerezvén a közigazgatási egységek élére saját emibereit — az akkori szójárás szerint — mamelulkdkat ültesse. 1884. március 9.: „Délután 6. órákor tartotta a kerület szabadelvű vagyis kormánypártja értekezletét a báliház kisebb termében a czélból, hogy Szájibelyi Gyula állítólagos visszalépése következtében képviselő jelöltet állítson fel. Noha én mindennemű, különösen pedig képviselői választási mozgalmaktól az ezekkel járó piszkos, s érzelmeimmel meg nem egyező vesztegetési cselekvényektől irtózva idegenkedtem, s áltáljában a közélet ügyeibe valló fbeaívatlkozásoktól magamat hosszabb idő óla távol tartottam még is az okból — mert Szájibelyi utóbbi látogatása alkalmával kijelentette, hogy nincs szándékában a jelöltségtől visszalépni — az értekezletre elmentem, hogy a netán fölmerült hír, mint kortesíogás ellen . . . szót emelhessek . . . Előterjesztésem bevégeztével Szovják Hugó ügyvéd Radó Kálmán főispánynak, s azonkívül magának Szájbclyinck leveleit előmutatta, mely éknek tartalma szerint Szájibelyi hajlandónak nyilatkozott — habár nem is egész pozitív világossággal, — hogy Szél Kálmán javára a jelöltségtől visszalépjen . . . Szovják, úgy Tiuczcnthällcr anyagi haszon reményében serkentett kortesvezetők közlbeszóllására ... az értekezlet Szél Kálmánt különben barátomat a kőszegi kerület képviselőjelöltjéül kikiáltotta." A kormánypárt ravasz mesterkedését látva az ellenzék akciója sem késett. 1884. április 20.: „Délután 3. órakor tartá a függetlenségi párt — mely eddig kerületiünkben kevés életjelt tanúsított — a bálház teremben alakulási úgy képviselői jelöltnek fölállítása érdekében értekezletét. A nagyszámú közönség jelenlétében elsőben Meszlenyi Lajos öcsém, majd Hermán Otto, s végre Pázmándy léptek föl az asztalra, s zajos tapsok közt fejtegették a függetlenségi párt programját. Lajos öcsémnek hangos, érthető, népszerű, lelkesítő előadása azonnal meghódította a jelenlevők vonzalmát. Miután Herman német nyelven tartott szellemes, élczökkel fűszerezett, gyújtó szónoklatot — mely leginkább a választó közönség fölvilágosítására, s a függetlenségi eszmék terjesztésére vala irányozva, Pázmándy rövid, kerekded, szép előadásai beszédben Szél Kálmán ellen intézet)!, személyes támadásokat, mélyek szónoklatának értékét, úgy hatását erősen csökkentették. Végre Pázmándy ajánlatára az értekezlet Zichy Hermán grófot, a Smerling korszakban hivataloskodó kanczellár fiát kiáltotta ki képviselő jelöltül, ki programbeszédét rövid vonásokban azonnal előadta. Este felé Pázmándy, és Hermán meglátogatlak, de hon nem létem miatt velük nem találkoztam. A mint Kasinonkban látogatásiukról értesültem, azonnal a „Strucz szállodában" őket fölkerestem. Herman Ottót még a 60. évek elejéről ismertem, a mikor is a forradalom következtében ő minden egyébb keresettől megfosztva nyomasztó anyagi körülmények között, mint fényképező szerezte meg élelmiét. Vándorlása közben Kőszegre is eljutott, és itt több ideig Dax János házában fölállított fényképező műhelyében működött. Ez alkalommal vele mint kitűnő ornithologgal, és madár tömővel gyakrabban érintkeztem. Ismeretségünk a múlt idők visszaemlékezéseivél hamar meg lett újítva ..." 1884. május 24.: „Délután 4. órára volt kitűzve Szél Kálmán kormánypárti képviselőjelölt programbeszédjiének megtartása. Fél négy órákor családom tagjaival a császár utcába mentünk, a Szombathelyről jövő előre már nagyszerűnek híresztelt bevonulás 387